Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

Margit, aki tehát „az elfeledett magyar történel­mi festő" dédunokája volt. A Wáncza leszárma­zottak kötődése a Weidlich-családhoz nem roko­ni kapcsolatra utal, csak arra, amit egyik bejegy­zésük őriz: „Évek hosszú során át nyaraltunk Hámorban... csak nézem, élvezem, s felejthetet­lenül lelkembe rögződik a kedves család, s a pompás tó képe... elválaszthatatlanul, örökre." A Weidlich-villa történetében is új korszakot jelentett a második világháború utáni időszak, az államosítások, legfőképpen pedig Weidlich Pál ha­lála. Az épület viszont megmaradt, s átalakítások után, megváltozott környezetben a „Tókert" panzió, szálloda és vendéglátóhely működik benne. IRODALOM Lippay Béla: Miskolczi kalauz. Miskolcz, 1910. 82-87. pp. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 1. Miskolc, 1994. 264­266. pp. Szendrei János: Egy elfelejtett magyar történelmi festőről. Vasárnapi Újság, 1910. 8. szám. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. Miskolcz, 1911. V. köt. 380-386. pp. mmm*-. Váncza József : A Weidlich-villa az emlékkönyvhői, 1923.

Next

/
Oldalképek
Tartalom