Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

A Palota-szálló építéstörténete és műelemzése A 19. század végén, 20. század elején elkezdett, s Lillafüredet üdülőteleppé fejleszteni szándékozó elképzelések részben megfelelő igény hiánya, részben a befektetők elmaradása miatt nem valósultak meg. Az első világháború évei természetesen nem voltak alkalmasak a telep fejlesztésére, de a trianoni döntést követően, ahogy eszmélni kezdett a magyar társadalom, így elevenedtek fel a régi, vagy fogalmazódtak meg az új elképzelések. Lillafüred a mai Magyarország „útszélen heverő gyémántja, amely arra várt, hogy valaki felemelje, megcsiszolja és méltó foglalatba helyezze, hogy természeti kincseink Kohinoorjává váljék" - fogalmazódik meg a minősítés, a feladat és az idegenforgalom Lillafüredről alkotott új képe. Az 1920-as évek közepén központi kérdéssé válik Miskolc, környezetében pedig Lillafüred és Tapolca idegenforgalmi fejlesztése. Lillafüred központjának, az új szállodának a tervei 1925-ben elkészültek, s azt 1926 elején mutatták be a földművelésügyi minisztériumban. 1926-1931 között bőséges híranyag és rendkívül jó fényképanyag áll rendelkezésünkre az építkezésről és az épület felavatásáról, átadásáról. A Magyar Jövő 1927. februárjában már beszámolt arról, hogy az egy évvel korábban elfogadott tervek szerint elkezdődtek a környezetet lényegesen átalakító, megváltoztató építkezések. „Szorgos munkáskezek hatalmas sziklatömböket robbantottak, alagutakat fúrtak, hegyoldalakat faragtak le, faóriásokat döntöttek ki, minek nyomán már kezd kialakulni a naggyá fejlesztett Lillafüred és Hámor képe. ...Hámor képe néhány hónap leforgása alatt teljesen megváltozott. A Weidlich villa előtti platóról eltűntek a fuvarosok apró házai. A kincstár a lebontott házak helyére Alsóhámorban tíz, Diósgyőrben tizenkét házat építtetett, ahol a fuvaros családokat elhelyezték. A munkálatok további folyamán előreláthatóan még húsz ilyen ház elbontására lesz szükség, s az ezekben lakó családoknak is csinos házakat fog építeni a kincstár." A szálló helyének teraszosítása, a függőkertek kialakítása, az egész dombság külső formájának átalakítása közel félszáz házat érintett. Ezek többsége Hámor település nyugati részén, kisebb része a Répáshutára menő út mellett, illetve a Weidlich szálló előtti teraszon helyezkedett el. Még a munkák érdemi részének, a szálló építésének megkezdése előtt már minden érdeklődő tudhatta, hogy „a hatalmas, kétszázhúsz szobás szálloda a Weidlich-villa előtti, most már az építkezés megkezdésére jórészt előkészített helyen fog felépülni. A terveit Lux Kálmán műegyetemi professzor készítette, s ezek szerint Mátyás-korabeli stílusú, U-alakú szálloda Hámor legmagasabb pontján fog felépülni, mintegy 180 méteres fronttal. A szálloda déli részéből fog kiemelkedni egy 46 méteres torony, amelyről a legpompásabb panoráma tárul majd a néző elé. Az emeleteken erkélyeket is elhelyeznek, ahonnan a