Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

Sorszám Név Szektor száma 1. Cryptomeria japonica B II. 2. Duglász-fenyő AI

V 3. Erdeifenyő B II. 4. Ezüstfenyő BI. 5. Feketefenyő BI. 6. Jegenyefenyő BI. 7. Keleti tuja An., 8. Kolorádói jegenyefenyő B II. 9. Kínai boróka Ali. 10. Kínai mammutfenyő BI. 11. Közönséges boróka AI. 12. Lucfenyő B II. 13. Mocsárciprus BI. 14. Nehézsszagú boróka AI. 15. Nyugati tuja AI. 16. Oregoni hamisciprus BI. 17. Óriás tuja B II. 18. Páfrányfenyő BI. 19. Sima fenyő BI. 20. Szerb lue All. 21. Törpefenyő B II. 22. Vörösfenyő B II. 23. Boglárka cserje B II. 24. Csertölgy BI. 25. Cserszömörce BI. 26. Egybibés galagonya All. 27. Érdes gyöngy virágcserje BI. 28. Enyves éger BI., B 29. Ezüst juhar B II. 30. Fehér szomorú fűz B II. 31. Fehér nyár B. I. 32. Fehér nyír B IL 33. Fekete bodza BI. 34. Fekete dió B IL 35. Gyertyán BI. 36. Gyöngyvessző AI. Sorszám Név Szektor száma 37. Hegyi juhar BI. 38. Húsos som B II. 39. Japánakác B IL 40. Japán Hliomfa BI. 41. Júlia - sóska - borbolya B II. 42. Kislevelű hárs B II. 43. Korai juhar B II. 44. Kocsányos tölgy AI. 45. Kocsány talán tölgy B II. 46. Közönséges bükk B II. 47. Közönséges mogyoró AI. 48. Közönséges magyal BI. 49. Lepényfa BI. 50. Madárbirs BI. 51. Madárberkenye B II. 52. Magas kőris • AI. 53. Mezei juhar B I. 54. Nagylevelű hárs AI. 55. Platán B II. 56. Ráncoslevelű bangita B II. 57. Rózsa AI. 58. Rózsalonc B II. 59. Széleslevelű berkenye BII. 60. Szivarfa B I. 61. Törökmogyoró B IL 62. Tiszafa BI. 63. Tulipánfa A II. 64. Vadcseresznye BII. 65. Vadgesztenye A I. 66. Vérbükk B II. 67. Vérmogyoró BII. 68. Veresgyűrű som AI. 69. Zelnice (májusfa) BI. 70. Zöld - kőrislevelű - juhar B II. 71. BÉKÁS-TÓ BI. 72. CSÓNAKÁZÓ-TÓ AIL, B II. Díszfák, díszcserjék és tavak feliratozott táblái vízhozama sem a legkisebb volt a térség forrásai között, percenként 600-2000 liter víz tört a felszínre. A tavacskát „Hattyú-tó"-nak nevezték, s benne egy piciny sziget a „Szerelem-sziget" elnevezést kapta. A helyi sajtó fotói és leírásai emlékeztetnek arra, hogy a park egyetlen nyílt vizű forrástavát az 1980-as évek második felében „korszerűsítették". A fenékkotrás, mederrendezés, parkkövezés, mederfenék-kavicsozás után (vagy ennek következményeként) a fenékforrások elapadtak. Ezen úgy próbáltak változtatni, hogy egy, a tó melletti forrásból időszakonként működő szivattyúval vizet pumpáltak át. Egy korabeli újságcikk „Békás-tónak" nevezve Tapolca e különle-