Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

tus vallású volt. Sőt ennek korábbra datálása is helyes, hiszen arról értesülünk, hogy Fáncsy Borbála elfoglalta az avasi templom mindszenti kápolnáját és a mindszenti ispotályt, sőt az elfoglalást követően ezt 1562-ben tataroztatta. Ekkor a kápolnában egy helyettesül küldött plébános misézett. Ez azért fontos, mert kitűnik, hogy a mindszenti kápolna a köré települt katolikusok igényét kielégítve funkcionált, s ehhez minden támogatást és segítséget megkapott a diósgyőri uradalom akkori úrnőjétől. Mindezekből következik válaszadásunk a harmadik kérdésfelvetésre, hogy ti. milyen volt a kapcsolat az avasi templom és a mindszenti kápolna között. Az előbbiekből is következik, hogy 1534ben Mindszenten már katolikusok miséztek a kápolnában, 1544-ben Mindszenten kialakult egy katolikus, Miskolctól elszigetelődött tömb. Ez a település élvezte az uradalom katolikus kegyurának támogatását, s 1562-ben már teljesen elszigetelődött, kapcsolatot sem tartott az avasi református egyházzal. A reformáció nemcsak győzött, hanem el is terjedt Miskolcon 1534-1562 között. Mindszent és a tapolcai apátság kapcsolatára itt csak röviden utalva meg kell állapítanunk, hogy ekkor, tehát a 16. század második felében már kialakul, a 17. és főleg a 18. század elején pedig erőteljesen kibontakozik és megerősödik az a koncepció, hogy a tapolcai apátok távollétében az apátot a mindenkori mindszenti plébános helyettesíti, aki egyben az apátsági birtokok kezelésére, az apátság gazdasági tevékenységének szervezésére is jogot formál. Ez természetesen már túlmutat a tapolcai apátság pusztulásán. Néhány kérdés felvetése, a kapcsolat vázlatos áttekintése csupán azért volt fontos, hogy lássuk: a pusztulás elsődleges oka a felekezeti különbségeket megtestesítő főurak fegyveres, anyagi javakat, értékeket sem kímélő viszálykodása volt. Oláh Miklós a reformáció győzelme után nem tért vissza Miskolcra, s ha a romok között nem is éltek szerzetesek, nem tartózkodtak apátok, a tapolcai apátság még évszádokon keresztül működött. Az apátság egykori birtokainak jövedelme és az apáti cím adományozható volt, de neveik, munkásságuk felsorolása meghaladja e kiadvány kereteit. IRODALOM Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században. (In. Balogh Judit-Dobrossy István: Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom) Miskolc, 1999. 9-48. pp. Nowotny Gyula: Az avasi templom. Miskolc, 1982. 86-91. pp. Balogh Judit: A reformáció Miskolcon. (In. Szakály Ferenc szerk.: Miskolc története, II. 1526-1702-ig) Miskolc, 1998. 441-506. pp. S. G. C. Négy évszázaddal ezelőtt felégették a tapolcai apátságot. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1935. július 28. Dobrossy István-Kárpáti László: Mindszent egyházi műemlékegyüttese. (In. Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről) Miskolc, 1993. 399-422. pp. A „katolikus mag", Mindszent település szerkezeti képe