Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

Bevezető

Bevezető 1994-ben jelent meg a „Miskolc írásban és képekben" című kötet, amelynek nem titkolt szándéka volt a korabeli fényképek, reklámok, újságcikkek, s természetesen a vonatkozó múze­umi, levéltári forrásanyag felhasználásával nép­szerű, közérthető várostörténetet írni. Akkor még csak terv volt a Miskolc monográfia, amelynek első kötete 1996-ban, majd második kötete 1998­ban megjelent. így most már kiegészíti, s ahogy a monográfia sokszerzős munkálatai folynak, egy­re inkább kiegészíti egymást a tudományos kuta­tások folytatására, vagy egy-egy kérdés tovább­gondolására alkalmas városmonográfia, és a vá­rostörténetnek egy könnyebb stílusú, látványo­sabb feldolgozása. 1994-ben még nem lehetett tudni, hogy lesz-e igény egy ilyen jellegű kiad­ványra, s ezért az első kötet még sorozatszám nélkül jelent meg. A kötetnek - minden bizony­nyal azért, mert a város legszebb középületeinek bemutatására vállalkozott - nagyon jó volt a fo­gadtatása, s önálló kiadványként is megállta a helyét. Az első kötet óta fél évtized telt el, s minden évben napvilágot láthatott egy-egy újabb kiad­vány. 1995-ben a Zsolcai kapu és a város pol­gármesterei, 1996-ban a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplése és a vá­ros főispánjai, 1997-ben a Győri kapu és Miskolc díszpolgárai kerültek a vizsgálódás, a bemutatás homlokterébe. Mindegyik kötet - ha másképpen nem, de jelzésszerűen mindenképpen - vissza­utalt az első kötet célkitűzésére, vagy elképzelé­sére: a város középületeinek, intézményeinek, kereskedő- és üzletházainak, egykori hangulatos polgárházainak bemutatására. Ettől az elképze­léstől egy „történelmi kényszer" hatására kellett eltérni 1998-ban, a sorozat ötödik köteténél. 1848-1849, 1918-1919, 1948-1949 és 1988-1989 négy olyan különlegesen összecsengő évszám és mögöttük események sora volt, amelyre nem le­hetett nem odafigyelni. így - bizonyos szempont­ból - politikatörténeti megközelítésben volt le­hetőség az eltelt másfél évszázad eseményeinek, történéseinek bemutatására. A kötet megjelenése után elkészült a következő „darab" tartalom­jegyzéke, amely a Széchenyi utca elkezdett, de be nem fejezett házainak, továbbá a Rákóczi, a Kos­suth és a Palóczy utcák ma is különleges hangu­latot árasztó épületeinek bemutatását tűzte célul. A már csaknem befejezett munka előtt történt a változtatás, amely a mostani, hatodik kötet ösz­szeállítását, tartalmi összetételét eredményezte. Az okot ismét az egyedi, megismételhetetlen év­fordulók jelentették. 1999-ben a Herman Ottó Múzeum alapítá­sának századik, a Miskolci Egyetem (itteni) ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom