Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

akadna egyetlen ember Miskolcon és környékén, aki ne volna meggyőződve az egyetem szükségességéről." Nem utalnak jelek arra, hogy 1946-tól 1949ig országos mozgalom bontakozott volna ki a miskolci egyetem mellett, de erre nem igen volt lehetőség, hiszen megfogalmazódott és „elindult" 1947-ben az újjáépítés három éves terve. A „sikeres befejezés" a tervezettnél fél évvel korábban, 1949. december 31-én megtörtént. De ezt megelőzően, december 10-én megszületett a XXV. számú törvény, amely elfogadta az első ötéves terv elindítását és célkitűzéseit (1950-1954). Az első ötéves terv kiemelkedő oktatási beruházása pedig a miskolci egyetem létesítése volt. * * * 1949. augusztus 19-én kihirdették a XXII. és a XXIII. törvényt. Előbbi a budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról, utóbbi pedig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről szólt. A törvényjavaslathoz készített miniszteri indoklás megfogalmazta, hogy „a tervezett Nehézipari Műszaki Egyetem elsősorban a bánya- és kohómérnökök képzésének fokozását fogja szolgálni, emellett azonban a Műszaki Egyetem budapesti gépészmérnöki osztálya mellett további lehetőségeket fog nyújtani a gépészmérnökképzés terén. Miskolcnak a Nehézipari Műszaki Egyetem székhelyéül történt megválasztása lehetővé fogja tenni a felsőfokú műszaki szakképzést és a borsodi iparvidék nehéziparának gyümölcsöző együttműködését is. A Nehézipari Műszaki Egyetem létesítése folytán a budapesti Műszaki Egyetem soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karának bányászati és kohászati osztályát fokozatosan meg lehet szüntetni; a megszűnő osztály helyett a későbbiekben az erdőmérnöki osztályt fatechnológiai és egyéb agrártechnikai irányokban szándékozom majd kifejleszteni. A most ismertetett célok szolgálatában készült az idemellékelt törvényjavaslat, amely Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését rendeli el. A törvényjavaslat újabb állomást jelent abban a gyökeres átalakulásban, amelyet a népi demokrácia az egyetemi oktatás minden területén megkövetel." * * * A korábbi elképzelésekkel és javaslatokkal szemben miért jelenlegi helyén épült az egyetem? Mik voltak a döntést befolyásoló tényezők? Az építkezés helyének kijelölése és az egyes objektumok táji környezetbe való helyes, vagy megfelelő illesztése 1950-1953 között többször is felvetődött. Az elhelyezés 1956 után politikai értelmezést, magyarázatot is kapott, amennyiben a köztudat szintjén megfogalmazódott, hogy a beépítetlen terület választása tudatos volt, így akarták az értelmiséget elszigetelni a várostól és a diósgyőri, ipari munkásságtól. Ez tűnhetett így, de 1952-ben Janáky István terv-ismertetésében s ez a valószínűbb - a következőket mondta el: „Az egyetemi város területét minisztériumközi bizottság választotta ki, Miskolc várostól, a diósgyőri gyártól és Tapolca fürdőtől egyforma távolságra, a feladathoz méltó tájban. Az építészeti létesítmények völgyet koszorúznak. Oktatási létesítményekre és lakóépületekre tagozódik a terv, melyeket sport és szórakozási létesítmények tesznek teljessé." Amikor 1952 decemberében az elkészült tervek ismételt módosítására sok került, már az épületek egy része (Ai, A3, A2, EI-Ó), tehát a fő-