Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

ros, Miskolc ajánlkozása pedig az ottaniak ellen­érzését váltotta ki. A háborús évek alatt lekerült napirendről a kérdés; de 1918 márciusában Mis­kolc, illetve a Szentpáli irányította városi testület memorandummal fordult a „selmeci és bélabá­nyai főakadémiához". Fő indokként a kitűnő köz­lekedés, az erdészeti, valamint a bányászati és ko­hászati előnyök hangzottak el. Miskolc „mint vas­úti csomópont, az ország minden részébe irá­nyuló és szerteágazó vasúti vonalak összekötő pontja, amely Miskolcz alatt Szerencsnél, Bánré­vénél, Hatvannál ismét szerteágazva Miskolcz közlekedését s elérhetőségét minden város felé e­meli." A kőszénbányák Perecesen és Sajószentpé­teren, a vasbányák Rudabányán a legkönnyeb­ben megközelíthetők. A 40.000 hold kincstári er­dő Diósgyőrig villamossal, onnan pedig gyalog és jármüvekkel könnyen elérhető. A földművelési minisztérium ekkor még Kassa mellett foglalt állást. „Miskolcz komolysá­gáról eddig több ízben tett bizonyságot. Miskolcz soha nem kért olyat, amiről tudta, hogy úgysem kaphatja meg, felesleges tehát, hogy ezen a téren hiábavaló munkát és hiábavaló fáradságot fejtse­nek ki Miskolcz érdekében." - szólt az egyértel­mű és határozott leirat. A politikai események hatására 1919. január és március között mégis úgy tűnt, hogy Miskolc fogadja a főiskolát. Az in­tézmény vezetői Miskolcra látogattak, a polgár­mesterrel, a vármegye alispánjával és a kormány­biztos Reisinger Ferenccel olyan megállapodás köttetett, mely szerint a Rudolf laktanyában he­lyezik el az intézményt, a várható 1000 hallgató elhelyezésére pedig a Vay úti barakktelepet néz­ték ki. Utóbbi háborús, illetve kórházi célokat szolgált, de világítás, széntüzeléses kályhák és víz volt mindenhol. Ez lett volna „Miskolc diák­negyede", amíg a tanácskormány helyzete kon­Nem helyezik Miskolczra a selmeczbányai erdészeti és bányászati főiskolát. A földmivelési minisztérium Kassa mellett foglal állást. Miskolcz, április 16. Amikor köztudomású lelt, hogy a Selmecbányái főiskola elhelyezé­sének kérdése akíuáii<sá válik, ak­kor a „Reggeli Hírlap" mozgalmat indított, hogy a főiskolát Miskolczra helyezzék. A „Reggeli Hírlap" agitációjára a város is megmozdult és dr. Szent­páli István polgármester memoran­dumot intézett a főiskola tanári ka­rához, kérve, hogy jöjjenek Mis­kolczra is tanulmányútra, mielőtt állást foglalnak. Már akkor napról-napra sürget­tük, hogy lépjen sorompóba a város, mert különben kéíő lesz. A mitől féltünk : bekövetkezett. A kérdésben U2yan döntés még nem történt, legalább is hivatalosan nem dön­tött még a földmivelési miniszté­rium, amelynek hatáskörébe a fő­iskola tartozik, de a minisztérium­ban mar kialakult az az álláspont, mely a főiskolát Kassának szánja. Budapesti munkatársunk ugyanis ez ügyben eljárt a földmivelési mi­nisztériumban és ott legilletékesebb helyen a kérdésről a következő nyi­latkozatot kapta: — A Selmecbányái erdészeti főiskola tanári kara a főiskolának Kassára való áthelyezését tartja a leghelyesebb megoldásnak, a minisztérium is azon az állás­ponton van, hogy a növendékek , Kassán találják meg azokat a fel­tételeket, amelyek tanulmányaik sikeres folytatásához szüksé­gesek. Ámbár hivatalos döntés e pillanatban még nincs, szinte bizonyos, hogy a főiskolát Kas­sára fogják áthelyezni. — Közölje kérem ezt a hely­zetet a „Reggeli Hírlap" hasáb­jain és pedig azért, hosjy a mis­kolczi intéző körök lisztábaii le gyének a helyzettel és erejüket, befolyásukat ne pazarolják olyan akcióra, amely sikerrel nem ke­csegtethet. Miskolcz komolyságá­ról eddig több izben tett bizony­ságot, Miskolcz soha nem kért olyat, amiről tudta, hogy ugy sem kaphatja meg, felesleges te­hát, hogy ezen a téren hiábavaló munkát és hiábavaló fáradságot fejtsenek ki Miskolcz érdekében. Miskolczon kívül még két ma­gyar várost: Pozsony és Temesvár érdekli közelebbről a kérdésnek ilyen módon való megoldása. Mis­kolczczal egy időben ugyanis Te­mesvár is magának vindikálta a fő­iskolát, azon az alapon, hogy az erdészeti főiskola csak mint a mű­egyetem fakultása szerepelhet, Po­zsony viszont mint egyetemi város formált jogot a Selmecbányái főis­kolához, amelyet végül Kassa ka­pott meg. Kassának most már lesz főisko­lája, Temesvárnak lesz műegyeteme. Pozsonynak már van is egyeteme, kérdés: mit kap ezek után Miskolcz ? • a^wzawHcagjWi »m<s»— cas— gs>tmsam* esam»aawCT* Mrs Reggeli Hírlap, 1920. április 17. szolidálódik, s a viszonyok megjavulnak. Annyi­ra sürgős és fontos feladat volt az áttelepítés, hogy a tanév folytatását február 15-től már itt tervezték. 1921-ben még mindig folytak a polgármeste­ri tárgyalások, s Szentpáli arra emlékezett vissza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom