Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

Görgey Arítiur ISIS. I. 30. 1Q1Ô. V. 2,1. a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére. Honvédéivel első ízben a bánya városokból jövet, 1849. február 22-24. közt, vonult át városunkon Kápolna felé. Majd március derekán, a diadalmas tavaszi hadjárat küszöbén vezette vitézi hadait erre. Végűi seregével Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23.-28. közt, a vidéken vívta ki lángeszével, túlerős orosz ellenfele maradandó csodálatát. Dicső névadója emlékére a m. kir. „Görgey Arthur" 13. honvéd gyalogezred. Miskolc, 1934. V. 21. Görgey Artúr emléktáblája, 1934 összeköti őket az a forradalom és szabadságharc emlékének ápolása, évfordulóinak megünneplése. 1898. évi avatásától Kossuth Lajos szobrát rendszeresen megkoszorúzzák Miskolc lakói. Petőfi Sándornak 1951-ben állítottak szobrot a tetemvári piactéren. Ezt követően - ahogy a politikai állapotok és érdekek megkívánták - a két szobor és a szabadságharc megünneplése összekapcsolódott. Volt idő, amikor a Petőfi szobor környéke adott helyet a nyitó ünnepségnek és a Kossuth szobornál fejeződtek be az események, de volt ez fordítva is. 1988-1990 között amikor pártok maguk, vagy pártszövetségek együtt kívántak ünnepelni, akkor is volt egyeztetett és választott színtere is a megemlékezésnek, „történelem idézésnek". Az érvényes, hogy a Kossuth és Petőfi szobrok közötti útszakaszon van csaknem minden olyan fontos egyéniség szobra, akinek valamilyen kötődése volt a reformkorhoz, a szabadságharchoz, esetleg az azt követő kiegyezéshez. Régebben indokolt lehetett volna, ma viszont már természetes, hogy mindegyik szobor talapzatára virágot helyeznek az emlékezők. A miskolci, egész alakos Petőfi szobor terve fél évszázados múltra tekint vissza, hiszen az „ötlet" 1949-ben született, a Kossuth-szobrot viszont pontosan száz éve avatták fel. Részben az évfordulók, részben a szabadságharc évfordulója miatt gondolom, hogy szükséges a két szobor kapcsán néhány olyan dokumentumot közzétenni, olyan levéltári anyagra, vagy sajtótörténeti érdekességre a figyelmet felhívni, amely e két személyhez fűződő ismereteinket színesíti. PETŐFI SÁNDOR (legendák, visszaemlékezések, emlékek) A miskolci sajtó meglehetősen sokat foglalkozott Petőfivel, s ennek számos oka is volt. Miskolci látogatásairól 1905-ben a Miskolczi Naplóban írt Simon János, aki történelembúvár-levéltárnok volt. Az 1847. évi látogatásra emlékezve 1917. május 12-én országos hírű-rangú írók meghívásával egész napos Petőfi ünnepséget rendeztek a városban felolvasó üléssel, kirándulással egybekötve. A Herczeg Ferenc vezette társaság egyik tagja, Peterdi Andor felkereste a már idős és beteges Lévay Józsefet, s arról faggatta milyen emlékezet őriz Petőfi Sándorról? Később, 1936-ban Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapban