Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

„állítólagos 48-as orosz tábornok síremlékének" felkutatásáról készült: „Az emlékkő az országút mellett 18 lépésnyire van, - írja Megay Géza restaurátor - az aranyosi csárdától pedig pontosan északi irányban 120 lépésnyire fekszik. A két darab szürke homokkőből álló emlékoszlop az erdőszélen, a fák alatt van jelenleg felborítva mindkét darabjával, tehát már nem az eredeti helyén. Az erősen bemohásodott feliratot sikerült kitisztítanom annyira, hogy annak feliratát teljesen olvashatóvá tudtam tenni. Felirata az emlékkő felső, tehát obeliszk alakú részén egy erősen domborúan kifaragott koszorú közepén van, mélyített betűkkel bevésve." Megay Géza rajzot és felmérési dokumentációt is említ, amelyek azóta elkeveredtek kéziratától. „A községben többféle legenda van a kőoszlopról - írja jelentése más részében. Legtöbben azt állítják, hogy a Kutyavacok nevű helyen ütköztek meg 48-ban az oroszok a magyar sereggel és ott esett el egy orosz fő, illetve törzstiszt, vagy tábornok és annak a sírköve lenne a kérdéses emlék. Mondják még azt is, hogy egy orosz futáré, aki az aranyosi csárdánál esett el." A történet nem merült feledésbe. Egy orvos és egy képzőművész ismerősöm hívta fel a figyelmet arra, hogy a sírhely még létezik, „csupán a természet foglalta vissza", s ezért maradhatott meg. A leborult sírkövet ismét helyére állították, a környezetet pedig megtisztították. A fényképfelvétel ezt az állapotot dokumentálja 1990-ben. A felsőzsolcai csatát is számos legenda övezi, az egykori halottakra emlékmű hívja fel figyelmünket. Hortáver Viktor és Andor Miklós 1929-ben írta a településről, hogy Görgey visszavonulása idején az utóvédharcokban az oroszok felgyújtották a falut, amelynek nagyobb része akkor leégett. A vármegyei honvéd egyesület a kiNagysándor József, az első hadtest parancsnoka, 1849 egyezés évében, 1867-ben emelte a díszes emlékművet, amelynek különlegessége, hogy Magyarországon ez volt az első emlékmű, amely a forradalom és szabadságharc idején elesettek emlékét idézte. A csatában Gózon Lajos és katonái szereztek nagy érdemeket az orosz ágyúk „elhallgattatásában", amelyről minden miskolci naplóíró megemlékezik. (Gózon. Lajos emlékét Miskolcon, illetve Diósgyőrben utcanév tábla is megörökíti.) Az oroszok visszavonulnak Miskolcra, míg a magyar haderő és Görgey előtt szabad lett az út Tokajba. 1849. július 24-én jegyzik fel a