Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)
helyezésre került egy 2.500 köbméteres víztároló, folytatódott a zónaszétválasztó vezetékek építése, valamint a Thököly u-i csomóponttól az NA 700-as vezeték építése. Összességében megépült 17 km vízvezeték, melynek hatására növekedett az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. A szenny- és csapadékcsatorna építésnél is történt előrelépés, azonban még ez sem tudta pótolni a több évtizedes lemaradást. A város közcsatorna hálózattal való ellátottsága 80%. Beüzemelt a szennyvíztisztító telep második 70.000 m 3 /nap kapacitású mechanikai egysége. A „vizes" közműhálózatok erőteljesebb fejlesztése az utóbbi években elsősorba az ún. lakossági önerős forma bevezetésével volt lehetséges; mely nagymértékben javította a családi házas peremterületek helyzetét. A belvízelvezetéssel kapcsolatos gondok az elmúlt időszakban fokozódtak. Elegendő itt megemlíteni az övárokrendszer hiányát, a szivárgórendszerek problémáit, valamint a nyílt vízfolyások nem kellő gyakoriságú tisztítását, karbantartását. A gázhálózat fejlesztések nagyléptékkel folytak az elmúlt években (7-9 km/év), elsősorban az önerős gázvezeték építésének köszönhetően. A megvalósult önerős fejlesztések döntő mértékben a peremterületek ellátottsági szintjét javították, s ezzel több mint 180 utcában mintegy 3.000 db lakás gázellátása valósult meg. Továbbiak szervezését több városrészben akadályozza az alapközmű létesítmények hiánya, amelyek magas költségigényeik miatt várhatóan csak ütemezetten, szakaszolva teszik lehetővé e városrészek gázhálózatának kiépítését. A városi távhőellátási rendszert biztonságosabbá tettük az 1988-ban üzembe helyezett NA 600-as távfűtővezeték megvalósításával. A középtávú tervidőszakban a közvilágítás korszerűsítésére körvonalazott elgondolásainkat lényegében valóra váltottuk. A gazdaságos, korszerű NA-lámpák alkalmazásának kiterjesztésében látványos eredményt értünk el. A város zöldterületeinek kialakítása, fejlesztése hosszabb idő óta nem szerepelt a kiemelt feladatok között. A költségcsökkentések, beruházás átütemezések leginkább ezt az ágazatot sújtották. Új zöldfelületek kialakítása - a lakótelepek kivételével - elsősorban társadalmi munka keretében indult. A zöldterület gondozás sem lehetett kielégítő. Stagnált, vagy minimális mértékben növekedett. Ez a gondozási szintek, kategóriák átsorolását, a minimális szintre való szorítását jelentette. A viszonylag rossz összetételű parkterület rekonstrukcióját; az üzemeltetés szempontjából kedvezőbb (kevesebb gondozást igénylő) struktúra kialakítását nem lehetett elindítani. Közlekedés területén 1586-tól az utak mennyiségi fejlesztéséről a minőség, illetve a biztonságos közlekedés megteremtésére tevődött át hangsúly. A legfeszítőbb gondok az úthálózat fenntartási lehetőségeinek visszalépése miatt jelentkeztek. Az utak-hidak fenntartására fordítható pénzügyi keret volumenében mintegy 125 millió Ft-tal volt kevesebb, mint az eredetileg tervezett. Az egy teljes évi feladatkiesést jelent. Az útfenntartási munkákat koncentrálni kellett, s csak néhány helyi közlekedési gond megoldása, csomópont építése, korszerűsítése valósulhatott meg. A belvárost tehermentesítő utak további években történt megépítése révén lehetőség nyílt Miskolc főutcájának - a Széchenyi utcának - a rekonstrukciójára és sétáló utcává történő kialakítására. A főutca felújítása során komplex közmű, villamos pálya és útfelújítás történik meg: Az útrekonstrukció befejezése - mely 1986-ban indult be - szeptemberben várható. A Városi Rendőrkapitányság új bázisának telepítéséhez
