Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

kapcsolódóan korszerűsödött a Mátyás kr. u. egy szakasza, átépült a Kiss E.-Herceg F. u.-i csomópont, korszerűsítettük a DIGÉP megközelítését szolgáló utakat a kapcsolódó autóbusz végállomással együtt. Sikerült előbbre lépni Martintelep tömegközlekedésének megvalósításában, az Alföldi és Csokonai utcák korszerűsítésével. Javítottuk a Búza téri piacközlekedési lehetőségeit is. A város idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásában nagy jelentőséggel bír, hogy megépült a Bánkúti feltáró út 27 millió Ft-os összköltséggel több szerv közös költségviselésében. A Miskolci Közúti "Igazgatósággal közös költségviselésben épült meg a 26. sz. főközlekedési út átvezetési szakasza a Petőfi téri útátvágással, ez a kiváltott vitákkal együtt a környezetvédelmet' is szolgálja. Több csomópont és műtárgy korszerűsítése valósult meg, mint pl. a Repülőtéri, illetve Tapolcai út jelzőlámpás szabályozása. A városi pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében több pályázaton vettünk részt, pl. a Televízió Natura pályázata során az Uttörőpark több útja épült át, a megyei hídpályázat során mintegy 12 millió Ft támogatást sikerült elnyernünk öt hidunk korszerűsítéséhez. A lakóutcák korszerűsítése során szerény eredményeket tudunk felmutatni. Az ötéves időszakban évente 2-3 lakóutca korszerűsítését sikerült megoldanunk, ebből többet a peremterületeken, mint Pereces, Diósgyőr-nyugat; Diósgyőr-kelet, Szirma térségekben. A közlekedésüzemeltetés területén az ötéves ciklus kezdetekor legfontosabb célkitűzésünk volt a közlekedési rendszerek szinten tartása. Időközben az inflációs folyamatok felgyorsulása, és a rendelkezésre álló pénzeszközök stagnálása ezt a célkitűzést nem tette lehetővé és az 1988-89es időszaktól kezdve csak a romlási folyamatok mérséklését tűzhettük ki célul. Az utak műtárgyaiban az utóbbi évek hitfelújításai hatására némi javulás következett be, azonban e területen is több műtárgy szorul azonnali beavatkozásra. Forgalomtechnikai területen az elvégzett útkorszerűsítéseket csak részben tudtuk követni. Az úthálózat-fejlesztés, fenntartás információs rendszere az elmúlt években az országos rendszernek megfelelően számítógépre került. A városi tömegközlekedési igényeket az MKV szolgálja, ennek során a város lakosainak utazásain kívül a naponta bejáró 30 ezer, valamint alkalmilag jelentkező 20 ezer fő helyváltoztatási igényeit szolgálja ki. Az utasszámlálási adatok azt mutatják, hogy az ötéves ciklusban az első három évben tapasztalt kisméretű növekedés után a villamosnál 18- 19%-kal, az autóbusznál 8-9%-kal csökkent az utasforgalom. A jelentősen nagyobb szállítóképességű, de korszerűtlen villamos háttérbe szorult; folyamatosan csökken az utas száma. 1989-től a tervezetthez képest folyamatosan és több esetben csökként a, fogyasztók árkiegészítése, a tanácsi támogatás, és vállalat saját bevétele, ezért 1989-ben és 1990-ben már három alkalommal kényszerült a vállalat rendkívüli menetrend módosításra. Minden módosításkor csökkent a biztosított teljesítmény, így folyamatosan romlott az ellátási színvonal. A tarifaemeléseknek azonban utascsökkentő hatása is volt, így a zsúfoltság csak mérsékelten nőtt 34%-ra. A tömegközlekedési hálózat a város területének mintegy 90%-át fedezi a fennmaradó részt csak jelentós útfejlesztéssel lehetne bevonni. Az igények jobb kielégítésére azonban kisebb átszervezések történtek. 10 viszonylat útvonal-módosításával, 2 új járat indításával, 4 járat csuklósításával 4,8 km-rel nőtt a viszonylathálózat. A villamos pálya 1982ben kezdett rekonstrukciójának eredményeképpen felújításra került a Tiszai pu.-Marx tér között