Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

A városfejlesztés célkitűzéseinek megvalósítása, a feladatok végrehajtása számtalan esetben igen nehéz helyzet elé állította a tanács testületeit, apparátusát egyaránt. A tanácsi beruházások helyzetére ugyanis egész időszak alatt jellemző volt a lehetőségek fokozatos, felgyorsult kényszerű visszafogása, eszközrendszerének soha nem látott „karcsúsítása". Ez megmutatkozik abszolút összegének, arányának; reálértékének nagyságrendi csökkenésében csakúgy, mint a megvalósított létesítmények -korábbi tervidőszakokhoz viszonyított - alacsony mennyiségben. 2. A költségvetési gazdálkodás szabályozó rendszere az utóbbi öt év során állandóan változott, elvileg fokozatosan egyre nagyobb önállóságot, szabadságot engedélyezett a helyi tanácsok számára. A szabályozás nem érvényesült tisztán, gyakoriak voltak a központi beavatkozások, az ország nehéz gazdasági helyzetével is összefüggő visszafogások. Az egyes konstrukciók kézzel fogható pénzügyi előnyeit tanácsunk nem érzékelte. A tanács bevételei rnind szerkezetében, mind mennyiségében rendkívüli változáson mentek át. Nem tervezett új bevételi forrásokhoz jutott (pl. SZJA, Társadalombiztosítási Alap, vállalkozásokból, pénzpiaci műveletekből adódó pénzeszközök) illetve betervezettekből (pl. támogatás) esett el. Feszültségek keletkeztek az intézmények működési bevételeinél" s a vállalatoktól, szövetkezetektől származó bevételkiesés is összességben több mint 143 millió Ft-ot jelent. így a VII. ötéves tervidőszakban az ellátási célok teljesítését erősen visszafogott, feszültséggel terhes gazdálkodási lehetőségek nehezítették, s a gazdálkodás stabilitásának megteremtése érdekében egyre erősödött a tervben is megfogalmazott külső eszközök igénybe vételének szükségessége. Tanácsunk öt éves hitelfelvétele 215,3 millió Ft, míg a lakáshoz jutás pénzügyi támogatására szolgáló hitel 505,3 millió Ft. Hitelállományunk a tárgyévi törlesztések után 797 millió Ft, mely összegszerűen jelentős, de költségvetésünk volumenéhez viszonyítva nem veszélyezteti a gazdálkodás biztonságát. Visszafizetése szakaszosan rendezhető. Tervezett bevételeink beszedése az egyes években ugyan nem volt problémamentes, de a pénzügyi folyamatok kézbentartásával sikerült elérni, hogy a feladatellátásban zavarok ne keletkezzenek. Öt év alatt intézmény- és városüzemeltetésre, fenntartásra a meglévő ingó és ingatlan vagyon felújítására, vállalati támogatásokra összegében 17.976 millió Ft-ot fordíthattunk, s alapvető feladatainkat teljesíthettük, emellett lakossági pénzeszközök bevonásával jelentős önerős gáz- és közműépítéseket végezzünk. 3. A lakossági ellátás területenkénti helyzetét a következőkben mutatjuk be: a) Városüzemeltetés: A városfejlesztéssel párhuzamosan természetes módon növekszik a lakosság kommunális szolgáltatások iránti igénye. A városüzemeltetés sokak által és állandóan kritizált színvonalának javítása érdekében számos kezdeményezés, intézkedés megtételére került sor. Városüzemeltetésre és a MIK, Vízmű, MKV támogatásra összességében várhatóan 3.575 millió Ft tanácsi pénzeszköz kerül felhasználásra, ami bár 567 millió Ft-tal több mint ahogy eredetileg terveztük, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy az ellátás színvonalában lényegbeli elmozdulás jöjjön létre. A város biztonságos vízellátása terén jelentős előrelépésről lehet számot adni: megépült az NA 600-as vízvezeték, az Avas délen üzembe