Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

san csökkenő munkaképes korú népességszámot és a folyamatos elöregedést produkált. A bölcsődés, óvodás korosztályok és az általános iskolai tanulók létszáma lényegesen alacsonyabb, míg a középiskolai tanulók száma magasabb a számítottnál. Mindez - rövid távon - maga után vonta egyes területeken az ellátási igények csökkenését, illetve más területeken az ellátottság tervezettét meghaladó javítását. Hosszabb távon viszont egészségtelen korösszetételt eredményezhet. A foglalkoztatási viszonyok területén - demográfiai, gazdasági viszonyok alakulásából is következően - jelentős negatív irányú változások következtek be: foglalkoztatási szint csökkenése, a munkanélküliség nyílt megjelenése a globális munkaerő egyensúly felbontása, mellett strukturális foglalkoztatási problémák megjelenése. Egyéb feltételek területén: előre nem tervezhető többletfeladatok (Avasi Gimnázium tornatermének, Avas II. üt. bölcsödének csúszása, Hideg sori út, Szemere híd stb. számtalan és állandóan, változó jogszabály, rendelkezés megjelenése, mélynek gyakorlatba való „átültetése", alkalmazása nem egyértelmű, különböző értelmezésre okot adó megfogalmazások (pl. ÁFA). Mindezek a tanácsi gazdálkodás fokozottabb, határozottabb kézbentartását tette szükségessé. A gondokat ellensúlyozó azonnali intézk edések beavatkozásokra és a tervcélok éves operatív tervekben történő állandó korrigálására kényszerültünk, (pl. versenytárgyalások meghiúsulása, beruházások felfüggesztése, csúsztatása, „görgetése", feladatátcsoportosítások, állami támogatás előleg igénybevétele, kényszerhitel felvétele, költségvizsgálatok elrendelése, stb.) A célkitűzések megvalósítása során - az említett hatások miatt fokozatosán felerősödtek a már tervkészítéskor is tapasztalt feszültségek és újabbak is jelentkeztek. A cél és eszközrendszer egyensúlyának erősödő megbomlásából most már bizonyossá, vált, hogy az eredeti célkitűzések realizálásához nincsenek meg a feltételek, a középtávú tervben megfogalmazott célok megvalósításával nem számolhatunk. A terv a végrehajtás során jelentősen deformálódott, a fejlesztési politika különösen az utóbbi időben háttérbe szorult. A jelentkező feszültségeket a beruházásoknál kellett levezetni, mert a működtetés elsődlegességének biztosítása, s a viszonylagos egyensúlyi állapot megteremtése csak így volt elérhető. (Jellemző adat: összkiadáson belül a beruházások részaránya a tervezett 26% helyett 1990-ben 7,5% körül alakul!) Az éveket vizsgálva és elemezve megállapítható, hogy a város eltervezett fejlődése nem következhetett be - a népgazdasági helyzet alakulásából következően folyamatosan rosszabbodó évek váltották egymást, és sajnos 1990-ben a nehézségek tetőztek. Ebben az évben - az átmeneti időszakban - egy „kísérleti szabályozás" részesei vagyunk, mely a nagyvárosokat, így Miskolcot is igen nagymértékben sújtja, s a gazdasági pozíciónkat tovább rontja. A nagyvárosi specifikumokat teljes körűen figyelmen kívül hagyják a szabályozók! A feszültségek, kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére tudatos műszaki és pénzügyi folyamatok állandó szétválasztására - számlakiegyenlítések évek közötti átütemezésére - „görgetésére"; a fejlesztési pénzeszközök működésbe történő folyamatos átcsoportosítására; beruházások elhagyására, évek közötti átütemezésére; kintlévőségek eredményes beszedésére, források felkutatására; költségcsökkentő megoldásokra, fokozott számlaellenőrzésekre; szigorú, takarékos, rugalmas gazdálkodásra; lakossági önerő igénybevételére került sor.