Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

Már a tervkészítő munka során bebizonyosodott a fennálló jogos igények és az akkor számításba vehető pénzügyi lehetőségek között óriási volt a szakadék (pl. a fejlesztési igény mintegy 15 milli­árd volt szemben a 6,7 milliárdos lehetőséggel). Ezért mindenki előtt világossá vált - a testületek ezt meg is fogalmazták -, hogy az arányosság követelményét a pénzalapok minden területén csak több lépesős kompromisszumokkal lehet biztosítani. Mindezek súlypontok képzését és prioritások meghatározását tették szükségessé. Ezek három aspektusból a következők szerint ke­rültek megfogalmazásra: a) Ellátási szintek te­kintetében: alapellátás elsődlegessége, térségek közötti differenciák mérséklése, a középfokú el­látás a demográfiai viszonyok változásainak fi­gyelembevételével, a felsőfokú ellátást elsősor­ban külső eszközök bevonásával, b) Az igényki­elégítés sorrendjében: elsősorban a meglévő ér­tékek megóvása, a működtetés biztosítása, a vá­rosüzemeltetés javítása, a városfejlesztésben és a gazdálkodásban a minőségi elemek erősítése, c) Az ágazatok közötti sorrendben: kiemelt feladat a lakáskörülmények javítása, a lakásgazdálkodás szélesítése, második helyen a város működő ké­pességét szolgáló hálózatok fejlesztése, harma­dik, helyen az intézményrendszer bővítése, szín­vonalának növelése szerepelt. A célkitűzések eléréséhez a terv 21,4 milli­árd Ft-ot irányzott elő melyből 14,7 milliárd Ft; a működés, 6,7 milliárd Ft a fejlesztés konkrét fel­adatainak megvalósítását szolgálta, melyet natu­ráliákban kifejezve a mellékletek tartalmaznak. A tervbe vett pénzügyi előirányzat biztató lehető­séget kínált céljaink megvalósításához, ugyanak­kor ez a terv egy igen „feszített" szorosan lesza­bályozott terv volt mind bevételi, mind kiadási oldalát illetően. Éppen ezért bizonytalansági té­nyezőket, kockázati elemeket is tartalmazott, s alapvetően függött a népgazdaság helyzetétől. A végrehajtást befolyásoló tényezőkben az elmúlt öt év alatt kedvezőtlen változások követ­keztek be a népgazdaság helyzetében. Ezek a végrehajtás eszköz és feltételrendszerében eddig soha nem tapasztalt mennyiségű folyamatos és lényegbeli változásokat eredményeztek a tanácsi szférában is. Ezek: a pénzügyi feltételek terüle­tén: a vállalati befizetések elmaradása, 1987-től állami támogatás elvonása, 1988-tól ÁFA beve­zetése, céltámogatás fokozatos, majd ez évtől teljes megszűntetése, tervezettet jóval meghaladó áremelések, kedvezőtlen adóreform hatások a tanácsi bevételeknél, hitelkamatok nagymértékű emelkedése. A műszaki feltételek területén: a szakipari munkáknál jelentkező kapacitáshiány, kivitelezéseknél párhuzamos munkavégzés, át­adási határidők meghosszabodása, több területen nagymértékű anyaghiány, nem megfelelő minő­ségű kivitelezői munkavégzés, műszaki tervezé­sek hosszú távú átfutási ideje, nem mindig meg­felelő színvonalú tervek, ezzel szemben magas tervezői díjak. A demográfiai viszonyok területén: a közép­távú tervidőszakra készített prognózisok szinte mindegyike megdőlt, mert a kialakult gazdasági helyzetre teljesen természetesen reagált a népes­ség és a népmozgalmi folyamatok felgyorsulása következtében rohamos népességcsökkenés kö­vetkezett be. Az évek óta 2.400 körüli élve szüle­tési száma az elmúlt évben továbbcsökkent, a vá­ros népességmegtartó ereje jelentősen és folya­matosan csökkent; s mindezek hatására a terve­zett csekély 200 fős népesség növekedéssel szemben több mint 4.500 fős csökkenés várható. A lélekszámcsökkenés egyben kedvezőtlen kor­összetétel kialakulásával is párosult, dinamiku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom