Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

csapatok képviseletében még meghívottként sem vett részt senki. Az elhangzott hozzászólások alátámasztották az ünnepi beszédben elhang­zottakat. A beszéd - a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint - szakmailag, történeti ténysze­rűségében igaz és korrekt volt, de a bevezetőben megfogalmazta viszonyunkat a Szovjetunióhoz és a történelemhez. „A 30 évvel ezelőtt tőlünk tá­voli, idegen országban lezajlott esemény jelentő­sége azóta túlnőtt az ország, egy birodalom hatá­rain. A világ minden kis és nagy nemzete egya­ránt érzi a három évtizeddel ezelőtt győzedel­meskedő eszme-áramlatoknak a hatását. Ennek az eszmeáramlatnak a születése és a győzelme ma már számunkra is több mint emlék, s amikor a 30 év előtti orosz októberi forradalomra emlé­kezünk, akkor a történelem lapjairól ma már va­lóságként élő tényeket olvasunk." 1947 november-decemberétől a második vi­lágháború alatt és után Miskolcon átvonult, vagy a városban maradt szovjet katonai alakulatok fel­szabadítók lettek, a közigazgatás fogalomtárából, a közvélemény szóhasználatából, a közgondol­kodásból kiiktatódott a megszállás ténye és fo­galma. Korszakhatárként viszont megjelent Ma­gyarország történetében az 1945-ös évszám, a­mely úgy tűnik legvalószerűbben hadtörténeti értelemben állta ki a történelem próbáját. (Az 1970-SO-as években 14 kötetben megjelent Ma­gyarország története című nemzeti vállalkozás is 1945-tel zárja le a hazai történelem bemutatását, ezzel is deklarálva, hogy társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásban 1945 egya­ránt korszakhatárt jelent Magyarország törté­nelmében). Az 1989-1990-től megjelent tanköny­vekben, vagy egy-egy téma feldolgozásában már sem a „felszabadulás" fogalma nem szerepel, sem olyan korszakhatár, amelyet az 1945-ös év­szám fémjelez. 1945-öt követően (vagy helyett) milyen év­szám, vagy esemény az, amely - akár egy tele­püléstörténet megírása során is - korszakhatár­nak tekinthető? Korszakhatár-e a 20. században a három köztársaság kikiáltása (1918. november 16., 1946. február 1. és 1989. október 23.)? Vagy a két népköztársaság, nevezetesen a már csak a magyar állam- és jogtörténetben szereplő 1918. évi első népköztársaság, amelynek első néptör­vényét november 23-án hirdették ki, illetve a má­sodik népköztársaság, amelynek alkotmánya 1949. augusztus 18-án született. (Ez az 1949. évi XX. tc.) Korszakhatárt jelent-e a tanácsrendszer kialakulása és négy évtizedes működése (1950. I. tc. vagy 1990. LXV. tv. a helyi önkormányzatok­ról)? Esetleg korszakhatárnak, s kimondottan ­politikailag megokolható korszakhatárnak tekint­hető-e az 1989. évi XXXIII. tv., amely a pártok működéséről és gazdálkodásáról szólva meg­szüntette az „egypárt" vagy az állampárt rend­szerét, s helyette a többpárt rendszert legitimi­zálta? Mert ha igen, akkor ennek az analógiája a történelemben a két munkáspárt egyesülése 1948. június 12-én. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulását és az azt követő 1949-es évet (va­lamennyi társadalmi, gazdasági, politikai, vagy a kulturális-szellemi életet érintő döntéseivel, ha­tározataival együtt) a sztálinista „ egypártállam", vagy „egypártrendszer" megszilárdulásának, a fordulat évének nevezzük. Annyi bizonyos, hogy ezekre a kérdésekre önmagukban is értelmezhető válaszok adhatók, s ezért van az, hogy a fordulat éveiről szóló mis­kolci ismereteket a következőkben különböző al­fejezetek alá célszerű rendezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom