Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

csapatok képviseletében még meghívottként sem vett részt senki. Az elhangzott hozzászólások alátámasztották az ünnepi beszédben elhangzottakat. A beszéd - a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint - szakmailag, történeti tényszerűségében igaz és korrekt volt, de a bevezetőben megfogalmazta viszonyunkat a Szovjetunióhoz és a történelemhez. „A 30 évvel ezelőtt tőlünk távoli, idegen országban lezajlott esemény jelentősége azóta túlnőtt az ország, egy birodalom határain. A világ minden kis és nagy nemzete egyaránt érzi a három évtizeddel ezelőtt győzedelmeskedő eszme-áramlatoknak a hatását. Ennek az eszmeáramlatnak a születése és a győzelme ma már számunkra is több mint emlék, s amikor a 30 év előtti orosz októberi forradalomra emlékezünk, akkor a történelem lapjairól ma már valóságként élő tényeket olvasunk." 1947 november-decemberétől a második világháború alatt és után Miskolcon átvonult, vagy a városban maradt szovjet katonai alakulatok felszabadítók lettek, a közigazgatás fogalomtárából, a közvélemény szóhasználatából, a közgondolkodásból kiiktatódott a megszállás ténye és fogalma. Korszakhatárként viszont megjelent Magyarország történetében az 1945-ös évszám, amely úgy tűnik legvalószerűbben hadtörténeti értelemben állta ki a történelem próbáját. (Az 1970-SO-as években 14 kötetben megjelent Magyarország története című nemzeti vállalkozás is 1945-tel zárja le a hazai történelem bemutatását, ezzel is deklarálva, hogy társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásban 1945 egyaránt korszakhatárt jelent Magyarország történelmében). Az 1989-1990-től megjelent tankönyvekben, vagy egy-egy téma feldolgozásában már sem a „felszabadulás" fogalma nem szerepel, sem olyan korszakhatár, amelyet az 1945-ös évszám fémjelez. 1945-öt követően (vagy helyett) milyen évszám, vagy esemény az, amely - akár egy településtörténet megírása során is - korszakhatárnak tekinthető? Korszakhatár-e a 20. században a három köztársaság kikiáltása (1918. november 16., 1946. február 1. és 1989. október 23.)? Vagy a két népköztársaság, nevezetesen a már csak a magyar állam- és jogtörténetben szereplő 1918. évi első népköztársaság, amelynek első néptörvényét november 23-án hirdették ki, illetve a második népköztársaság, amelynek alkotmánya 1949. augusztus 18-án született. (Ez az 1949. évi XX. tc.) Korszakhatárt jelent-e a tanácsrendszer kialakulása és négy évtizedes működése (1950. I. tc. vagy 1990. LXV. tv. a helyi önkormányzatokról)? Esetleg korszakhatárnak, s kimondottan politikailag megokolható korszakhatárnak tekinthető-e az 1989. évi XXXIII. tv., amely a pártok működéséről és gazdálkodásáról szólva megszüntette az „egypárt" vagy az állampárt rendszerét, s helyette a többpárt rendszert legitimizálta? Mert ha igen, akkor ennek az analógiája a történelemben a két munkáspárt egyesülése 1948. június 12-én. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulását és az azt követő 1949-es évet (valamennyi társadalmi, gazdasági, politikai, vagy a kulturális-szellemi életet érintő döntéseivel, határozataival együtt) a sztálinista „ egypártállam", vagy „egypártrendszer" megszilárdulásának, a fordulat évének nevezzük. Annyi bizonyos, hogy ezekre a kérdésekre önmagukban is értelmezhető válaszok adhatók, s ezért van az, hogy a fordulat éveiről szóló miskolci ismereteket a következőkben különböző alfejezetek alá célszerű rendezni.