Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)
tatottként.) A román megszállás 1919. augusztus 4. és november 16. között tartott Miskolcon. Ha figyelembe vesszük 1849 első felének két osztrák császári, második felének két orosz cári csapatok általi megszállását, 1919-ben a cseh megszállást, majd az ezt követő augusztus 4.-november 17. közötti román megszállást, megállapíthatjuk, hogy Miskolc időben leghosszabb, anyagi-technikai téren és eszközökben pedig a legsúlyosabb veszteségét ekkor szenvedte el. Szentpáli István polgármester amikor számot adott erről az időszakról, a következőképpen fogalmazott: „A várost és a megyét olyan mértékben fosztották ki a románok, hogy évtizedekre lesz szükség, amíg ismét helyre tudunk állni." Az év és egy korszak eseménysorának lezárásaként meg kell még jegyeznünk a következőket. 1919. augusztus 7-én József főherceg kormányzóként átvette az állami főhatalmat. Ebben a „statusában" nevezte ki Friedrich Istvánt miniszterelnöknek. Néhány nap múlva, augusztus16-án pedig Horthy Miklós altengernagy kapja meg tőle megbízatását, mint a létező magyar haderők fővezére, aki ekkor a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestié. Alig telik el egy hét, az antant augusztus 23-án József főherceget lemondásra kényszeríti. Ez tehát az országos kép, amikor a románok kivonulnak Miskolcról, s a magyar nemzeti hadsereg csapatai, élükön Nagy Pál altábornaggyal bevonulnak Miskolcra. Helyüket 1919. december 2-án az ún. Horthy-gyalogság foglalja el, s tíz nap múlva, december 12-én Miskolcot, mint fővezér először látogatja meg Horthy Miklós, s tart szemlét a csapatok felett. (Horthyt 1920. március 1-én választotta meg a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává, tehát első látogatását mint „fővezér" tette a városban.) Magyarország — népköztársaság * • ' - Az ui kormány programmla — Fegyverszünet — azonnal beszüntetik az ellenségeskedést az egész fronton — Feloldják a blokádot — Élelmiszerrel látják el az országot — Összehívják az alkotmányozó gyűlési Tegnape<'e amíg ssabadon levő î Uviróvon* on megjött a népköstár.sasig kormányának a programmât, El a programm saabatosan körül Írja aa uj kormány első és legfontosabb kötelességeit, amelyet a hely int szabó t a kormányférfiak elé és amelyet keresi ül. vinni magira vállalt i Ai uj kormány nagyon helyes fataket kerüli a programmjában fisokat acél éi irán) megjelölése • kei, aoselyek kiéleanék a pártokénak és oaaiá yoknak aa ellentéteit [Ken ismerhet mi* célt., csak aa oniíg Megmentésének a célját L« Hogy as entente blokádja által 'iiéheswten és fojtogatott Magyar émágot megmenthessék a jövő gunkat a demokráciának megtelelő alkotmánytervezet elkészítésére, az alkotmányozó gyűlés összehívására. Eöteleiettséget vállaltunk arra. hogy a politikai bűncselekményeknek azt a körét amely a tanáoereadsierrel függött össze és ma fenn nem tarthaté, meg ÍB jritiuk. i* • A politikai bllnösöknek amnesztiát adunk. Bs Áronban nem jelenti act, hogy a köitársasági rendszer alap jainak veszélyeztetését lehetővé teBSstik. Ai amnesatia rendelet ter vezotrfíl a ma délutáni miniszter tanács dönt. ami nyilvánosságra hozott proklamációban Lépéseket tesz a kor m íny az irán) ban is, hogy a cseoiemők, kisgyermekek és betegek tejszükségletének biz toiitása érdekében Amerikától segítséget kapjunk és reméljük, hogy az EgyesültÁl'arauk kormánya, amely a humanitás szellemétől áthatva, Bécs ói má) városok gyermekein regi tett, a magyar gyermekek el'átáa elől sem fog elzárkózni. Tárgya Lsokat keid a kormány az internáltak szabadon bocsaî tása iránt is. A tírgyalások gyors lebonyoliPeldI Gyula miniszterelnök i ko'ralny legközelebbi ésîersUrgô" sebb feladatairól a következekbe! nyilatkozón : N — A kormány egyik legjelen tősebb és legközelebbi feladat* hogy a belső rendet és Dyu ; alma m gőrizze. Ha valamikor szükséf volt arra, hogy mindenki a leg teljes:bb fegyelmezettséget és ön uralmat taousits*, akkor erre i mostani időkben a legfo; oiottabl mértékben van síükség. Az ország reorganizálásához a rend és nyugalom járulhat hozzá a leghatósabban,. aminek követkeatében törekvétüni oda öisipontozu), hogy mindet - „ _ .J l_ î / A népköztársaság bejelentése, a statárium kihirdetése, 1919. augusztus 3.
