Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

szükséges, a város vezetősége útján fognak gondoskodni, s az árát a katonai hatóságok az előzőleg megállapított maximális árakon fogják kiegyenlíteni. 6., A miskolczi magyar nyelvű újságok cenzúra alatt megjelenhetnek. 7., Mindezen intézkedések Diósgyőr-Vasgyárra is vonatkoznak. A város átadása 1919. május 2-án 6 óra tájban történt meg, s ezzel Miskolc és DiósgyőrVasgyáron túl a sajószentpéteri, edelényi és ózdi járás falvai, valamint a miskolci járásból Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő, Sajósenye, Szirma, Kistokaj, Hejőcsaba, Görömböly, Hámor és Mályi települések kerültek cseh megszállás alá. (A megszálló csapatok - az alábbiak szerint - a 32. cseh szlovák tüzérezred katonái voltak.) A jegyzőkönyv aláírását követő nap reggelén a direktórium a megyeházán tájékoztatót tartott a megváltozott viszonyokról. A város megszállása 1919. május 2-tól május 20-ig tartott. A megszállás napján a direktórium elvonult Miskolcról, s a megszállt régión kívüleső Mezőkövesden alakította ki szállását, központját. A csehekkel kötött megállapodás értelmében a városba részben visszatért a március 21e után eltávozott, vagy elmenekült közigazgatási apparátus. így Zsóry György alispán, aki 7713. ai/1919. sz. rendeletét úgy adta ki a megyei főszolgabíróknak, hogy azzal visszaállítsa a tanácskormány létrejötte előtti állapotokat. Utasításában - többek között - így fogalmazott: „. . . azok a községi elöljáróságok, amelyek kommunista alakulás előtt rendesen meg lettek választva, és működésük aggodalom alá nem esett, s nem esik, rögtön vegyék át az elöljárói tisztségeit, óvják meg a községek ügyeit becsülettel, óvják meg a közrendet, személy- és vagyonbiztonságot." A rendelet más részében pedig ez olvasható: „A járási biztosoktól (ti. akiket a tanácskormány, ill. a direktórium a főszolgabírók helyére kinevezett) a főszolgabírák azonnal vegyék át a hivatal vezetését, s a melléjük beosztott régi tisztviselők, kezelő és segédszemélyzettel mindenütt és mindaddig, ahol s a meddig lehetséges, maradjanak helyükön s teljesítsék kötelességeiket úgy, mint ezt a közvetlen felügyeletükre bízott közrend, személy- és vagyonbiztonság megkívánják." A régi közigazgatás visszaállítás.ával, a megszállásról szóló jegyzőkönyv szellemével ellentétben, a csehek felkutatták, összeszedték, s a városból is elszállították a direktórium tagjait. A Kassai Naplóból értesültek a miskolciak arról, hogy „A megszállt Miskolcon úgy látszik erős kézzel indult meg a rendcsinálás. Ma hozták Kassára a miskolci Direktórium tagjait, akiket a katonai fegyházba kísértek." Ennek ismeretében a miskolciak és a diósgyőriek egyaránt kérték Zincone Attilio olasz tábornokot, aki május 8-ától tartózkodott Miskolcon, hogy a letartóztatottakat haladéktalanul szállítsák (szállíttassa) vissza. A tábornok valóban táviratozott, majd kocsit küldött a kassai katonai fegyházba, s május 10-ére az elhurcoltak egy része visszatérhetett a városba. 1919. május 16-17-én érdekes hírek érkeztek, majd jelentek meg a sajtóban. A Reggeli Hírlap egyrészt - arról számolt be, hogy május 15-én Aradon gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt megalakult az új, konzervatív magyar kormány. Programjában célkitűzésként fogalmazta meg a bolsevizmus megsemmisítését, a közrend, a személy- és vagyonbiztonság helyreállítását, a nemzeti ideálokhoz való visszatérést, az antant államokkal való jó kapcsolat és együttműködés kialakítását, valamint a „bolseviki kormány" valamennyi rendeletének, parancsának hatályon kívül helyezését, megsemmisítését. A címoldalra