Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"
A jegyzőkönyv tanulsága szerint a 43 jelenlévő a városi és a megyei közigazgatást, az egyházakat, a pártokat és a szakszervezeteket képviselte. A MOKAN-Komité és a diósgyőri munkások képviseletében többen is részt vettek az ülésen, de utóbbiaknak nem volt szavazati joguk. A feladat a Nemzeti Bizottság megalakítása és a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegált képviselők megválasztása volt. (Az előkészítésre már előző napon Miskolcra érkezett Farkas Mihály a „szegedi kommunista párt és az ideiglenes nemzetgyűlést előkészítő bizottság kiküldöttje", és dr. Juhász Géza a „debreceni kisgazdapárt és az ideiglenes nemzetgyűlést előkészítő bizottság kiküldöttje/') A Miskolci Nemzeti Bizottságnak ezen az alakuló ülésén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azáltal is elismeri a városban volt antifasiszta ellenállást, hogy a nemzetgyűlési mandátumok számát 10ről 12 személyre emeli fel. így állt elő az a rendkívüli helyzet, hogy a már szervezett és működő pártok, valamint szakszervezetek képviselői két MOKAN-képviselővel egészültek ki. A megválasztott Nemzeti Bizottság 35 tagú lett Miskolcon. Elnökének Tóth Bélát választották meg, aki az MKP-t és a MOKAN-Komitét egyszemélyben képviselte. A bizottságban a titkár szerepét Pödör László, az alelnök szerepét Rónai Sándor töltötte be, míg két főtitkárt választottak Kozma Ferenc és dr. Zsedényi Béla személyében. A Nemzeti Bizottság soron következő ülését 1944. december 26-án tartotta a városházán. Tóth Béla „másirányú elfoglaltságára tekintettel" bejelentette lemondását az elnöki funkcióról. Az új elnök a Kisgazda Párt képviseletében Kozma Ferenc lett, míg második alelnöknek Országh Józsefet, főtitkárnak pedig Fekete Mihályt választották meg. A Nemzeti Bizottság legfontosabb feladata az új közigazgatás megszervezése és beindítása, addig pedig demokratikus alapon a régi kereteket megtartó helyi önkormányzatok munkájának segítése volt. A Nemzeti Bizottság munkájában részt vett a város polgármestere is. A városi közgyűlés újjáalakítására, illetve az újjáalakult városi közgyűlés első ülésére 1945. január 29-én került sor. A közgyűlés levezető elnöke Gálffy Imre polgármester volt, a megjelent képviselők száma pedig 75 fő, s „a város vörös katonai parancsnokság megbízottjaként megjelent Juzsijov kapitány". A polgármester bevezetőjében utalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által a Nemzeti Bizottságokra ruházott feladatokról, majd kijelentette: „Mint a városnak ez idő szerint első polgára a legteljesebb bizalommal kívánok együttműködni a törvényhatósági Bizottsággal, mert megvagyok győződve arról, hogy a Nemzeti Bizottság a legnagyobb körültekintéssel választotta ki azokat, akiknek kezébe tette le a város sorsának irányítását." A bizottság tehát kiválasztott személyeket, s a közigazgatási rendszer, a törvényhatóság újjáalakítására határozatot hozott. A 4. kgy/1945. számú határozat erről a következőket tartalmazza: „Polgármesterünk előterjesztésére egyhangúan tudomásul vesszük a Nemzeti Bizottságnak a törvényhatósági bizottság újjáalakítása tárgyában hozott következő határozatát: A törvényhatósági bizottság tagja: 1. az öszszes választottak közül a Nemzeti Bizottság által választott tagok; 2. A vallásfelekezetek képviselete címén az egyházak lelkészei közül a Nemzeti Bizottság által választott tagok; s 3. a hivatali állásuknál fogva tagok." Ezt követően 5 párt és külön az értelmiség képviseletében rendes tagok és póttagok címszó alatt 150 személy neve következik. A 6 történelmi egyházat 8 személy képviselte, míg hivatali állásuknál fogva legke-