Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

ben. Az ötlet először 20 családi házból álló falu felépítésére vonatkozott. Matolcsy Mátyás, akko­ri kisgazdapárti képviselő fogalmazta meg a ter­vet, amely szerint Festetich György hitbizomá­nyi birtokából kétezer holdnyi területet kellene megvásárolni a Dráva-menti Vízvár és Zsitra­puszta között, s itt kéne kialakítani a Mikszáth nevét viselő mintafalut. A házhelyeket 25 kh nagyságúra tervezték, de ezért a tulajdonosok­nak vásárlási összeget (300-350 pengő/hold) kellett volna fizetni meghatározott kamattal, 25 éves részletekben. A precízen kimunkált terv aztán megfenek­lett, s Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a borsodi főispán elevenítette fel. így került át a Dráva vidékéről Mikszátfalva Tibolddarócra. 1935-1936-ban részben intézmények, másrészt magánszemélyek adakozásából, hatásos sajtó­kampány kíséretében így épült fel 41 ház. Mik­szátfalva átadására 1936. szeptember 24-25-én került sor. Akkor hírek terjedtek arról, hogy en­nek, s a falu továbbépítésének köszönhetően el­tűnnek az itteni, s a szomszédos falvak, vagy a Hór-patak völgyének barlanglakásai. (Ez nem így történt, mint ahogy a miskolci Avas bar­langlakásai is még évtizedeken keresztül adtak otthont elesett, szegénysorsú családoknak.) Mik­szátfalva azóta eltűnt, beolvadt, beépült Tibold­darócba. 1939-ben, Gömör és Kishont vármegyék ki­válása után Borbély Maczky Emil ismét Borsod megye főispánja lett, s még ebben az évben or­szágmozgósítási kormánybiztosa lesz a m. kir. miskolci VII. honvéd hadtest területének. Ez azt jelentette, hogy korábbi hatásköre mozgósítási ügyekben öt vármegye területére terjedt ki. (Ez Lengyelország német megtámadása után azt is jelentette, hogy a lengyel menekültek egy részé­nek, kb. 8000 embernek az elhelyezéséről a had­test területén kellett gondoskodni, még a tovább­vonulás feltételeit sikerült megteremteni.) Bor­bély Maczky Emil szinte korlátlan hatalma a ré­gióban 1944 áprilisától még Miskolc főispánsá­gával egészült ki. Ez az ország német megszállá­sa után és a régió zsidóságának gettósítása, majd deportálása előtt történt. 1944. március 18-án - még Liehtenstein László volt Miskolc főispánja - a város Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójára emlékezett. Ez a Kállay-kormány elképzelésének megfelelően beleilleszkedett egy országos programba, ren­dezvénysorozatba. A törvényhatósági bizottság Kossuthban első díszpolgárát ünnepelte, s meg­emlékeztek arról is, hogy 1898-ban itt avattak tiszteletére Magyarországon elsőként egész ala­kos köztéri szobrot. A város lakói tehát ünnepi közgyűlésen Kossuth kultuszának adóztak, ami­kor éjszaka a német haderő nyolc hadosztálya megkezdte felvonulását Magyarország területén, elkezdődött az ország megszállása. A helyi sajtó nem érzékelhette az ország helyzetében bekö­vetkezett súlyos változásokat, hiszen a Távirati Iroda teljes hírzárlatra kapott utasítást. Miskolc­ra március 19-én a késő éjszakai órákban érkez­tek meg a megszálló alakulatok. Magyar katonát sehol sem lehetett látni, hiszen azonnali vissza­vonulásra kapott utasítást mindenki, a lakta­nyáját március 29-ig senki sem hagyhatta el. (A németek néhány épületben berendezkedtek, így megszállták a mai Földes Ferenc Gimnázium, és a Soltész Nagy Kálmán úti általános iskola épü­letét is.) 1944. március 22-én a Kállay-kormányt Sztó­jay Döme kormánya váltotta fel. A volt berlini követ, vezérezredes és az új vezérkari főnök, Vö­rös János vezérezredes irányításával megkezdő­dött az ország még meglévő anyagi bázisának hadicélokra történő átállítása, másrészt a hon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom