Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

ben. Az ötlet először 20 családi házból álló falu felépítésére vonatkozott. Matolcsy Mátyás, akkori kisgazdapárti képviselő fogalmazta meg a tervet, amely szerint Festetich György hitbizományi birtokából kétezer holdnyi területet kellene megvásárolni a Dráva-menti Vízvár és Zsitrapuszta között, s itt kéne kialakítani a Mikszáth nevét viselő mintafalut. A házhelyeket 25 kh nagyságúra tervezték, de ezért a tulajdonosoknak vásárlási összeget (300-350 pengő/hold) kellett volna fizetni meghatározott kamattal, 25 éves részletekben. A precízen kimunkált terv aztán megfeneklett, s Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a borsodi főispán elevenítette fel. így került át a Dráva vidékéről Mikszátfalva Tibolddarócra. 1935-1936-ban részben intézmények, másrészt magánszemélyek adakozásából, hatásos sajtókampány kíséretében így épült fel 41 ház. Mikszátfalva átadására 1936. szeptember 24-25-én került sor. Akkor hírek terjedtek arról, hogy ennek, s a falu továbbépítésének köszönhetően eltűnnek az itteni, s a szomszédos falvak, vagy a Hór-patak völgyének barlanglakásai. (Ez nem így történt, mint ahogy a miskolci Avas barlanglakásai is még évtizedeken keresztül adtak otthont elesett, szegénysorsú családoknak.) Mikszátfalva azóta eltűnt, beolvadt, beépült Tibolddarócba. 1939-ben, Gömör és Kishont vármegyék kiválása után Borbély Maczky Emil ismét Borsod megye főispánja lett, s még ebben az évben országmozgósítási kormánybiztosa lesz a m. kir. miskolci VII. honvéd hadtest területének. Ez azt jelentette, hogy korábbi hatásköre mozgósítási ügyekben öt vármegye területére terjedt ki. (Ez Lengyelország német megtámadása után azt is jelentette, hogy a lengyel menekültek egy részének, kb. 8000 embernek az elhelyezéséről a hadtest területén kellett gondoskodni, még a továbbvonulás feltételeit sikerült megteremteni.) Borbély Maczky Emil szinte korlátlan hatalma a régióban 1944 áprilisától még Miskolc főispánságával egészült ki. Ez az ország német megszállása után és a régió zsidóságának gettósítása, majd deportálása előtt történt. 1944. március 18-án - még Liehtenstein László volt Miskolc főispánja - a város Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójára emlékezett. Ez a Kállay-kormány elképzelésének megfelelően beleilleszkedett egy országos programba, rendezvénysorozatba. A törvényhatósági bizottság Kossuthban első díszpolgárát ünnepelte, s megemlékeztek arról is, hogy 1898-ban itt avattak tiszteletére Magyarországon elsőként egész alakos köztéri szobrot. A város lakói tehát ünnepi közgyűlésen Kossuth kultuszának adóztak, amikor éjszaka a német haderő nyolc hadosztálya megkezdte felvonulását Magyarország területén, elkezdődött az ország megszállása. A helyi sajtó nem érzékelhette az ország helyzetében bekövetkezett súlyos változásokat, hiszen a Távirati Iroda teljes hírzárlatra kapott utasítást. Miskolcra március 19-én a késő éjszakai órákban érkeztek meg a megszálló alakulatok. Magyar katonát sehol sem lehetett látni, hiszen azonnali visszavonulásra kapott utasítást mindenki, a laktanyáját március 29-ig senki sem hagyhatta el. (A németek néhány épületben berendezkedtek, így megszállták a mai Földes Ferenc Gimnázium, és a Soltész Nagy Kálmán úti általános iskola épületét is.) 1944. március 22-én a Kállay-kormányt Sztójay Döme kormánya váltotta fel. A volt berlini követ, vezérezredes és az új vezérkari főnök, Vörös János vezérezredes irányításával megkezdődött az ország még meglévő anyagi bázisának hadicélokra történő átállítása, másrészt a hon-