Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

A Guttmann és Zeilendorf kötszövő gyár (1911-1936) A miskolci Szabadság című lap 1900-ban több írásban is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a város melyik részén lenne legszerencsésebb egy szövőgyár telepítése. Egy évtized telt el, még vállalkozók jelentkeztek, s pénz is rendelkezésre állt a gyáralapításhoz. A Zsolcai kapui Vásártér utcában 1911-ben kezdte meg termelését a Guttmann és Zeilendorf „gyár", amely kötszövet áruk előállításával foglalkozott. 1912ben már 120 embernek adott munkát, s így a létszámot tekintve a város legnagyobb üzemei közé tartozott. A háború konjunktúrát, a háború utáni időszak visszaesést jelentett az üzem életében. Zeüendorf Sándort 1914-ben behívták katonai szolgálatra, s mint a miskolci 10-es honvéd gyalogezred népfelkelő századosa, 1918-ban kilépett a cégtől. Guttmann ennek alapján kérte, hogy a bíróság szüntesse meg társas cégüket, s az ő irányításával a kötszövőgyár ezt követően mint egyéni cég, átalakult. 1921-ben Guttmann Jenő - a már korábban is tulajdonában lévő - Miskolc-Ujdiósgyőr határán elhelyezkedő szántóföldeken létrehozta új gyártelepét. A Miskolci Textilipari Rt. a kötszövő árucikkek mellett egyéb textilanyagok gyártására is berendezkedett. 1922-ben közel 800 munkást foglalkoztatva az ország textiliparában is jelentős arányt, közgazdasági értéket képviselt. Ekkor érlelődött az az elképzelés, hogy a gyár környéki telkek kiosztásával olyan kolóniát kell kialakítani, ami az üveggyári, a téglagyári és a diósgyőr-vasgyári munkáscsaládok elhelyezését is szolgálhatja a szövőgyárban dolgozó családokon kívül. Ennek alapját az 1920. XXXVI. tc.-ben megfogalmazott földreformtörvény jelentette. Ez Miskolcon a Győri kapuban, a Csabai kapuban, a Szentpéteri kapuban és a MÁV pályaudvar környékén lévő szántóföldek megvásárlását, városi kezelésbe vételét tette lehetővé. Az éveken át húzódó házhelyosztás, házhelyrendezés kb. 1100 új parcella kimérését, s ezen kertes családi házak vagy kolónia lakások felépítését eredményezte Miskolcon. A mai Ernye bán-Szövő u.-Gábor Á. u. és Kiss E. utcák által határolt, beépített terület az, amelyen előzetes városi tervek alapján kiosztották a szövőgyári munkásoknak a házteleket. Ugyan nem a gyár közvetlen történetéhez tartozik, mégis figyelmet érdemel a város építési szakbizottságának egy 1922-ben készült jegyzőkönyve, amelyben a következők olvashatók: „A felosztandó ingatlan amely a diósgyőri törvényhatósági út - Győri kapu déli oldalán, közvetlenül a város határán már be is épített Glós-féle parcellák, Vas, Acél és Réz utcák mellett feszik, 11 hold 899 négyszögöl összterületű. Ebből utcák és tér részére a város tulajdonába átengedendő terület 3 hold 95 négyszögöl ..." A telep központi részén 50x200 méteres teret terveztek, s az utcákat, azon szélességét 8-12-20 méterben határozták meg. Az egyes telkek nem lehettek kisebbek 150 négyszögölnél, s ezekre legfeljebb két