Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Cégjelzéses levélpapír, 1930. darab kétszobás, vagy egy darab háromszobás lakás épülhetett. A telek hátsó részeit nem lehe­tett beépíteni, hogy a szomszédos telkek udvarai és kertjei összeérhessenek. Az építés idejétől függően ezek a házak ma­radtak meg, s láthatók, többségükben „erősen megviselt" állapotban 7 évtized elteltével is. Míg az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a város tervezői, építészei dolgoztak, vagy perlekedtek az új telepesekkel, addig a gazdasá­gi válság egyre nehezebb helyzetbe sodorta a textilgyárat. „Az 1923-ban bekövetkezett súlyos gazdasági válság, a szanálással együttjáró ipari és kereskedelmi dekonjunktúra természetesen nyomasztólag hatott a közvetlenül megerősödés előtt lévő textilipari részvénytársaságra is. Az ál­talános pangás, a megrendelések hiánya és lég­ióként az a körülmény, hogy a gyár forgótőkéjét a pénz elértéktelenedése következtében elvesz­tette, súlyos válságba kergette a fejlődő ipari vállalatot is." - adta tudtul a Reggeli Hírlap cikk­írója 1928-ban, majd a következőkben arról tájé­koztatta az olvasót, hogy miként kezdődött el a textilgyár szanálása, azaz gazdasági-pénzügyi talpraállítása. „A gyár igazgatósága a kormány­hoz fordult segélyért és a kormány a Pénzintéze­ti Központ útján meg is mentette ezt a nagyon fontos ipari vállalkozást. A gyár érdekeltségébe bekapcsolódott a Pénzintézeti Központ, amely a kormány intenciója értelmében kedvezményes kölcsönt nyújtott a Miskolci Textilipari Rész­vénytársaságnak és így lehetővé vált, hogy a gyár továbbra is fenntartsa önmagát, kenyeret adjon 800 munkásának és tovább folytassa azt a közgazdasági szerepet, amelyet Miskolc keres­kedelmi és ipari életében jelentett." Ez a segítség csupán néhány kritikus év túl­élését jelentette, a gyár fizetési nehézségeit 1928­ban már csak bírósági kényszeregyezséggel, ill. egyezségi eljárás lefolytatásával tudta időben to­vábbtolni. Mikszáth Kálmán főispán 1930-ban olasz érdekeltség, illetve tőkéscsoport bevonásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom