Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.
Cégjelzéses levélpapír, 1930. darab kétszobás, vagy egy darab háromszobás lakás épülhetett. A telek hátsó részeit nem lehetett beépíteni, hogy a szomszédos telkek udvarai és kertjei összeérhessenek. Az építés idejétől függően ezek a házak maradtak meg, s láthatók, többségükben „erősen megviselt" állapotban 7 évtized elteltével is. Míg az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a város tervezői, építészei dolgoztak, vagy perlekedtek az új telepesekkel, addig a gazdasági válság egyre nehezebb helyzetbe sodorta a textilgyárat. „Az 1923-ban bekövetkezett súlyos gazdasági válság, a szanálással együttjáró ipari és kereskedelmi dekonjunktúra természetesen nyomasztólag hatott a közvetlenül megerősödés előtt lévő textilipari részvénytársaságra is. Az általános pangás, a megrendelések hiánya és légióként az a körülmény, hogy a gyár forgótőkéjét a pénz elértéktelenedése következtében elvesztette, súlyos válságba kergette a fejlődő ipari vállalatot is." - adta tudtul a Reggeli Hírlap cikkírója 1928-ban, majd a következőkben arról tájékoztatta az olvasót, hogy miként kezdődött el a textilgyár szanálása, azaz gazdasági-pénzügyi talpraállítása. „A gyár igazgatósága a kormányhoz fordult segélyért és a kormány a Pénzintézeti Központ útján meg is mentette ezt a nagyon fontos ipari vállalkozást. A gyár érdekeltségébe bekapcsolódott a Pénzintézeti Központ, amely a kormány intenciója értelmében kedvezményes kölcsönt nyújtott a Miskolci Textilipari Részvénytársaságnak és így lehetővé vált, hogy a gyár továbbra is fenntartsa önmagát, kenyeret adjon 800 munkásának és tovább folytassa azt a közgazdasági szerepet, amelyet Miskolc kereskedelmi és ipari életében jelentett." Ez a segítség csupán néhány kritikus év túlélését jelentette, a gyár fizetési nehézségeit 1928ban már csak bírósági kényszeregyezséggel, ill. egyezségi eljárás lefolytatásával tudta időben továbbtolni. Mikszáth Kálmán főispán 1930-ban olasz érdekeltség, illetve tőkéscsoport bevonásá-