Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

A miskolci gőztéglagyár görömbölyi gyára, 1913. millió darab tégla előállítására volt alkalmas. Ezt a mennyiséget 1928-1929 között el is érte. 1930ban egyáltalán nem folyt termelés, 1931-ben pedig csak „félgőzzel" működött a gyár. Normális termeléskor 78 férfi és 9 nő dolgozott. A vezető tisztviselők száma 8 fő volt, 3 gépmester és 8 szakmunkáson kívül pedig mindenki más napszámos volt. A gyárnak l-l gőzkazánja és gőzgépe, valamint 3 db villamos áramfejlesztő telepe volt. Az előállított tégla szárítását 13 szín szolgálta. A munkákhoz törőhengert, sima hengert, finom hengert, agyagszállító szalagot, téglaprést, téglafelvonót, agyagadagolót, s körkemencét használtak. A gőztéglagyár életében az 1940-ik év jelentett fontos változást. Ekkor határozták el, hogy a gyár beolvad a Miskolci Takarékpénztárba. Már korábban is a részvények többsége a takarékpénztár tulajdonában volt. A közgyűlés döntése szerint a részvényeket átcserélték, s a fúziót 1940. január 1-től kimondták. így 1940-től kezdve az államosításig a gyárral kapcsolatos információk a Miskolci Takarékpénztár éves beszámolóiból ismerhetők meg. Neve is Miskolci Ta-