Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Felső-király malom majd Felsővárosi malom (egykor Thököly I. u. 10.) A Diósgyőrhöz közelebb eső, ún. Felső-Király malom történetére vonatkozó anyag viszonylag gazdag. Ezt minden bizonnyal az indokolja, hogy a 20. század első harmadában átalakították, s mint műmalom élte túl a városi üzemek államosítását. 1958-ban a Malomipari Vállalat Felsővárosi malmaként működött, s megszüntetéséhez a Győri kapu átépítése, beépítése vezetett. Az 1960-as évek közepén az egykori térképen Thököly I. u. 10. szám alatt azonosítható műmalomnak, gőzmalomnak már csak a környék lakói őrizték emlékét. Történetét Miskolc város ún. „Vízikön

yv"-e, a Cégbíróság dokumentumai, valamint Miskolc polgármesteri hivatalának iratai felhasználásával, a Diósgyőri Koronauradalom összeírásainak elemzésével idézhetjük fel. A malom 1783-ban készült összeírásában a következőket olvashatjuk: „A város felső végén van a 3 kőre járó lisztörlő malom. Jó anyagból. Hossza 12 öl, szélessége 6 2/6, magassága 3 1/2 öl (1 öl = 1,8 méter). Van benne két szoba, 2 kályha, előmalom, padlója téglából díszítve. 6 ablaka részben ólomba, részben fába foglalva. . . . E malom mellett van két gyaloghíd segy zsilip (zúgó). . . . E fölött van a Kalló-malom/' A Kalló-malom, Kalló-szer elnevezés részben a funkcióhoz kötődve (dörzsölés, puhítás, kallatás), másrészt mint helymegjelölés, földrajzi név a 20. században is használatos. (A Felső Kallószer a város nyugati, a Kalló-szer a keleti végéA „Felső-király" malom, 19. sz. vége ben volt, de ismerték és használták a Kalló melléke elnevezést is.) A Magyar Kincstár 1832-1833-banis összeíratta a diósgyőri uradalom ingatlanait, építményeit. Ekkor a malomépület jó állapotban volt, jó anyagból épült, tetőzetét fazsindely alkotta. A Sváb sorról ismert utcára (a mai Győri kapu) volt a bejárata. A bérlő két szoba, konyha, éléskamrás lakásban lakott, a ház alatt pedig 20 hordó befogadására alkalmas, boltozott pince volt. A házat egykor összeépítették a malommal. A leírásból, a homlokzati és a hasonlóan megmaradt fedélszék-alaprajzból kitűnik, hogy kettős malomról volt szó. A Szinva mindkét partján négyzetes kövekből felépítve, zsindelytetővel fedve állt a két épület. Mindkettőt két-két kerék látta el haj-