Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

tóerővel, s a gabona őrlésére szintén két-két őrlőkő szolgált. A lisztes malom mellett, a Szinva Avas felé eső oldalán külön tető alatt működött egy fa hengeres, kendertörő malom, amelynek a kerekét ugyancsak a patak vize forgatta. A malmokat és a bérlő épületét vesszőből font kerítés övezte. A telek nagysága 338 négyszögöl volt. Az 1878. évi nagy árvíz után egymást követték a városi rendelkezések a Szinvára emelt épületek, így a malmok eltávolítására, lebontására. Miskolc ekkor már „szabad'

7 volt, hiszen 1877-ben megvásárolta a kincstártól az uradalmi épületeket, így az Alsó- és a Felső-Király malmot. A Felső-malom a kevés kivétel közé tartozott, hiszen a város úgy adta el, hogy a malom csak a Szinva és a malomárok megfelelő kiépítése után maradhat fenn. Egy 1891. majd 1897. és 1901-ben készült engedély szerint Kovács Bálint kolozsvári lakos lett a malom tulajdonosa, aki kiépítette az új malomcsatornát. Ennek 6 nyílásán lefutó víz a felülcsapott malomkereket mozgatta. Az új malomárok kiépítése arra enged következtetni, hogy a Szinva két partjára épített 18. századi malmot alapjaiban lebontották. Századunk 20-as éveiben a miskolci illetőségű Majzler László lett az új tulajdonos, s 1946ban tőle sajátították ki a malmot. 1924 —1925-ben a várossal kötött szerződés és a műszaki dokumentáció szerint Majzler László a malom környezetében megvásárolt 820 négyszögöl telket, s tudomásul vette, hogy a város elképzeléseinek megfelelően itt 1 db három szobás, 1 db két szobás és 1 db egy szobás lakást kell építenie négy éven belül. Az előírás szerint a telken szükséges mellékhelyiségeket, kocsi- és autószint is köteles volt építtetni. A gazdasági válság miatt az épületek nem készültek el, a malom viszont folyamatosan, nem jelentéktelen hasznot hajtva működött. A vizet elterelő malomárokban elkészült A malom szerkezeti rajza, 1832. egy új duzzasztó, amely a környék kertészeinek sok bosszúságot okozott. Panaszos levelükben írták, hogy „a Szinva folyásának irányában helytelenül és hatósági engedélyezési eljárás nélkül,