Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Vay Lajos (1803-1888) A Szabolcs vármegyei eredetű, s a legősibb családok közé tartozó Vay család leszármazottai a 18. században mint nagyműveltségű nemesi reformerek, s a helytartótanács felvilágosodott tisztségviselői ismertek voltak Zemplén és Borsod megyékben is. Szűkebb régiónkban generációkon keresztül kötődtek Miskolchoz, Alsózsolcához, Olaszliszkához és Sárospatakhoz, de birtokaik, vagy manufakturális vállalkozásaik voltak más településeken is (pl. Tiszalökön, Tiszacsegén, Nádudvaron vagy Debrecenben). A Miskolchoz kötődő Vay Ábrahámnak édestestvére volt Ádám, Rákóczi generálisa, aki szintén többször megfordult a városban. Vay Ábrahámot és nejét, Horányi Annát (akinek Golopon voltak birtokai és udvarháza) Lipót császár iktatta be a zsolcai birtokba. Ennek a Vayágnak számos tagja így temetkezett Alsózsolcára. II. Ábrahám gyermekei a függetlenségi törekvésekkel rokonszenvező és a reformokkal is egyetértő nemesség vezéralakjai lettek. így István, aki királyi tanácsos volt, s 1801-ben hunyt el; Dániel, a legvagyonosabb, aki generációkra stabilizálta a családi gazdaságot. (O 1808-ban császári és királyi kamarásként halt meg.) A harmadik gyerek József volt, s a tiszántúli kálvinista nemesség vezéregyéniségeként 1821-ben hunyt el. A negyedik, s báróvá lett Miklós a katonai ranglétrán a dandártábornokságig vitte. Császári és királyi kamarásként volt ismert, 1756-1824 között élt. Felesége 1776-ban Badenben született Adelsheim Johanna (megh.: 1862. báró Vay Lajos, 1870. k. Alsózsolca) nemcsak európai műveltségű aszszony, hanem olyan egyéniség is volt, aki átlátta és gyakorta szervezte, irányította a gazdaságot. Az állattenyésztés modernizálása érdekében kül-