Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

1932-1935 1935-1938 1938-1944 1944. 1944. 1945. 1945-1947 1947- 1948 1948- 1949 1950. között között között között között között Lichteinstein László Lukács Béla Lichtenstein László Borbély Maczky Emil dr. Pünkösti Mihály Tóth Béla Oszip István Csacsovszky József Fekete Mihály Mazár Ferenc töltötte be a megyei és 1950-ben a miskolci főispán tisztet. Korábban említettem, hogy a megyei jegyzőkönyv kezdete, tehát 1578 előtt részben nem áll pontos lista rendelkezésünkre, másrészt a folyamatosság hiányát az is okozhatja, hogy nem mindig volt betöltve ez a megyei hivatal. Alábbiakban a Vay család anyagából idézem azokat az évszámokat, amelyekhez névszerint ispán, vagy főispán kapcsolódik. A Vay-ak saját maguk helyét keresve végezték és végeztették el azokat a kutatásokat, amelyek az „elődök" számbavételére irányultak. Családtörténetük szerint Borsod vármegyének ők adták a 42-ik, 43-ik, 44-ik, 45-ik, 46-ik, 47-ik, 49-ik és az 52-ik főispánt. Az első adat 1060-ból származik, s Örs úr leszármazottjára Tibold főispánra vonatkozik. 1108 k. a Miskolc nemzetségből I. Jakab neve ismert. 1128 körül jegyzik Borsot, 1214 körül II. Jakabot, 1216 körül Dömötört, 1222 körül pedig Pály főispánt. 1225-1233 között nagy valószínűséggel II. Bors állt a vármegye élén, 1284 körül pedig III. Jakab. 1295-1313 között a diósgyőri Ernye bán fia, István volt a főispán. 1327 körül említik Fónyi Balázs, 1330 körül Homonnai Drugeth Vilmos, 1336 körül Chikó mester nevét. 1360-1364 között Ónodi Czudar Péter horvátországi bán, egyben lengyelországi vajda élvezte a főispáni széket. 1369 körül Szidoni István, 1383 környékén Miklós mester, őt követően Széchi Gallus nevét említik ilyen értelemben. A 15. század nevekben és időhatárokban is értelmezhetőbb, s nyomon követhetőbb. 1411-1424 között Palóczy Mátyás a főispán. (Ekkor diósgyőri várnagy, később országbíró, majd nádor lett.) 1224 után és 1430 előtt Palóczy Mátyás és Palóczy Imre neve azonosítható. 1430 körül Pelsőczi Bubek Péter, majd huszadikként 1450-1456 között Frangepán Dwynben tisztelhetjük a megyei főispánt. 1467 körül Horváth György, 1484-1485 körül Pápay Albert, 1490 körül Chapi János, 1516-1519 között Kozaczki János diósgyőri várkapitány neve tűnik fel. 1540-1549 között Gyarmathi Balassa Zsigmond kapta érdemei elismeréseként a főispánságot. 1558-1564 között Veránc Antal egri püspök, őt követően Mágócsy Gáspár heves megyei főispán és egri várkapitány következett a sorban. 1571-1578 között Sonneki Ugnoth Kristóf, szintén hevesi főispán és várkapitány volt Borsodban főispán. Öt, illetve a felsoroltakat követte Rákóczi György, s tőle a jegyzőkönyvek dokumentálják, hogy mikor, s miként került új főispán Borsod megye élére. Különös, hogy Miskolc még polgármesterei és képviselői közül, számosat díszpolgárává fogadott, addig főispánjai közül senkit nem tisztelt meg ezzel az elismeréssel. Pedig volt olyan, akiről utcát neveztek el, de szobrot is érdemelhetett volna. A főispánok így hatottak a város életére, alapállására, s valószínű politikai arculatának, hangulatának alakulására is. Megismerésük nemcsak azért fontos, mert volt közöttük számos kivételes képességű és a városon sokat segítő politikus, hanem azért is, mert ha mint embereket megismerjük őket, ez biztos színesíti, valósághűbbé teszi a város történetéről kialakított képünket.