Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)
Bevezető
Bevezető A „Miskolc írásban és képekben" című sorozat első kötete 1994-ben jelent meg. Akkor még nem lehetett tudni, hogy lesz-e az írások olvasására, befogadására igény, másrészt a kiadás költségei rendelkezésre fognak-e állni. Ezt a bizonytalanságot érzékelteti, hogy az első köteten nincsen sorozatszám. 1995-ben már érdemes volt jelölni, hogy egy elgondolásnak a második, most pedig azt, hogy immár harmadik kötetét veheti kézbe az érdeklődő olvasó. Az első kötet a város jeles ügyvédjének Szrogh Sámuelnek - „Miskólcznak a javai" címen megjelent verses várostörténetére fűzte fel gondolatait, mondandóját. így bemutatta a várost, amely az Alföld és a hegyvidék találkozásánál alakult ki, s évszázadokon keresztül alakította jól vagy rosszul történetét, hol tisztelve, hol megtagadva az előző generációk gondolkodását, cselekvéseit. Évszázadok emberei, elődeink itt hagyták kezük nyomát nagyhírű középületeinken, a tereket, a szobrokat formáló alkotásaikban, városrendező elképzeléseikben. Az első kötet írásai szerint büszkék lehetünk templomainkra, múltat, kultúrát idéző iskoláinkra, de vendéglátásunkra, „szíveslátás"-unkra is. Az 1995-ben megjelent második kötet írásai egy gondolatkörben mozogtak. Arra szerettem volna választ adni (és kapni), hogy beszélhetünk-e miskolciságról, van-e, kialakulhat-e miskolci mentalitás. Elődeink, a 20. század első felének írói, szociográfusai, vagy politikusai, a város vezetői nagy jövőt jósoltak Miskolcnak. A felvidék idegenforgalmi, ipari és szellemi központjának létrejöttét megvalósíthatónak, sőt gyorsan megvalósulónak látták. A „miskolcivá nem születik, hanem azzá válik az ember" ismert mondás valóságtartalmáról szerettem volna meggyőződni, amikor 18731950 között Miskolc 13 polgármesterének életútját végigkövettem. Igazából nem az emberi sorsok érdekeltek, vagy nemcsak azok. Néhányuk Miskolc szülötte volt, többségük máshonnan került a városba, tehát munkásságuk alkalmas volt arra, hogy láttassák: Miskolcon, miskolcivá válhat a városért igazán tenni akaró, a város egészében gondolkodni képes első számú vezető, az önkormányzati testület érdekeit is megtestesítő polgármester. Miskolcon kézenfekvő volt a kereskedőváros „szívét", a Zsolcai kapui ipartelep kialakulását és jelentőségét megvizsgálni. A Zsolcai kapu egykor vasúti iparvágányokkal átszelt térsége, az itt folyó szerteágazó ipari-kereskedelmi tevékenység kialakított egy viselkedési-gondolkodási formát.