Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Bevezető

Ez volt a jellemzője a városi társadalom egy rétegének, vagy legalábbis egy részének. Egy másik réteg, vagy a város-társadalom egy más részének gondolkodása, mentalitása a bank és hitelélethez, a pénzviszonyokhoz kötődött. Ennek színterét, fórumát pedig mindig a Szé­chenyi utca bank- és üzletházai jelentették. A második kötet tehát a városi társadalom egyes rétegeit vizsgálta és mutatta be. A jelenlegi harmadik kötet az előzőektől annyiban külön­bözik, hogy nagyobb időhatárok között mozog. Ettől eltekintve a „miskolciság" keresése éppúgy tetten érhető, mint a korábbi írásokban. A kötet első fejezetének leírásai Miskolc díszpolgárairól szólnak. Nevezetesen 110 esztendő alatt 42 mis­kolci, vagy Miskolcért „maradandót" tett polgár­ról mondanak el közérdeklődésre számot tartha­tó ismereteket, információkat. Ez alatt az időszak alatt társadalmi, politikai rendszerek változtak, a díszpolgár fogalma pedig széles skálán mozgó, egymással nem mindig szinkronizáló tartalom­mal telítődött. 1886-1927 között 11, 1973-1995 között pedig 31 polgárt tisztelt meg Miskolc vá­rosa azzal, hogy díszpolgárává fogadta. Csaknem ugyanilyen időszakot fog át és (nem minden szándéktól mentesen) a kötet má­sodik fejezete. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójának helyi eseményeit, történéseit, al­kotásait igyekeztem feleleveníteni és bemutatni. Ez alkalmas arra, hogy egy valóban „termé­keny" korszak városi hangulatát átérezzük. Mit tartottak fontosnak elődeink egy évszázaddal ezelőtt, s volt-e, ha igen, miben fedezhetjük fel a nekünk szóló üzenetet. Az ezeregyszáz éves év­forduló városi eseményeinek dokumentálása, csak részben szól az „utódoknak". Tanulságok levonása nélkül, csupán a kíváncsiság vezetett, amikor összehasonlítottam, hogy készültek ak­kor az ünneplésre, mi volt a fontos számukra, s hogyan készülünk mi. Mi lehet fontos a mai vá­roslakók számára, milyen alkotásokkal, vagy hogyan kívánnak üzenni utódainknak. Egyálta­lán mindaz, ami 1996-ban a városban történt, vagy történni fog, mutat-e egy városra azaz Miskolcra jellemző sajátosságokat? A kötet további két fejezete (a gyógyszeré­szek és gyógyszertárak, az orvosok és kórházak) egymással szervesen összekapcsolódnak. Más fejezetrészeknek pedig sajátos aktualitásuk van. így a társadalom „szétszakadásából" következő elszegényedésen, segíteni szándékozó szociál­politikai fórumoknak, szervezeteknek, megnyü­vánulásoknak újra fontossá vált a munkájuk, je­lenlétük. Mit mondhatnak itt az elmúlt évtize­dek, a század első harmadának, felének tapaszta­latai? A várostörténet, de a mindenkori „élő" vá­ros számára fontos az egykori, a „halott" város, vagyis a temetők ügye, megbecsülésé. A kötet­ben az első és a második vüágháború kapcsán felvetődnek új kérdések, s megfogalmazódnak részben új vizsgálódási területek, kutatási ered­mények. A város temetői, a kegyeleti parkok ­szándékunk szerint - e sorozat tervezett egyik későbbi kötetében jelennek meg, eloszlatva min­den olyan homályt, amelyet még eddig nem si­került feloldani. A kötet írásai levéltári kutatásokkal (is) alá­támasztott ismereteket adnak közre. Ezért cél­szerűnek látszott az egyes írások végén a fel­használt irodalmi adatok és források felsorolása. Remélhetőleg ez másokat is várostörténeti bú­várkodásra, vagy elmélyült történeti kutatásra fog ösztönözni. De ha csupán néhány esetben az olvasónak új információt szolgáltat, a városhoz való kötődését elősegíti, már nem volt haszonta­lan munka. Ebben a reményben ajánlom olvasás­ra a kötet írásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom