Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep
HERCZJ ENO CLAYTON & SHUTTLE WORTH DÍSZOKLEVELEK: WISKOLCZ 1887. EGER (902. KOLOZSVÁR 1903. HATVAN 1903. HEVES 1904. PUTNOK 1905. NYÍREGYHÁZA 1906. MEZOGAZD GÉPGYÁR KÉPVISELŐSÉGE. SÜRSÖNY-CZIM.,.HERCZ GÉPGYÁR. ÍYVK. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR 8829 SZ. kazan műhelye, fem ÉS Vasöntődéje • ///,J,/r, Cégjelzéses levélpapír, 1907 rázkódtatás, amely megszakította a korábbi alapanyag és késztermék árukapcsolatokat, az átj árhatatlanná tett határokkal, s túl kellett élni a világgazdasági válság megpróbáltatásait is. így 1934-ben került újra tárgyalóasztalra a téma. Még ebben az évben megnyílt a telek átvágásával az új utca a Katalin utcáig. Ahhoz, hogy a Katalin utca és Soltész Nagy Kálmán utca közötti szakasz is átvágható legyen, elkezdődtek a tárgyalások a gépgyárossal, de haláláig, 1940-ig érdemben nem sikerült előrelépni, s ebben megint szerepet kapott a világháború. (A Soltész Nagy Kálmán-Baross Gábor utcák közötti szakasz megnyitása a Borsod-Miskolci Gőzmalom telkét érintette, de ez rendelkezésre állt. Sokkal nehezebb volt megoldani a Gömöri vasúti felüljáró gondját. Ötféle terv készült az út és a vasút kereszteződésének megoldására, de ez is csak terv maradt.) A gyárról, - amelyet a németek a környező üzemekhez hasonlóan felrobbantottak - 1945 elején készült adatszolgáltatás és kárfelmérés. Eszerint a raktárkészletet teljesen elszállították, a munkagépek közül mindössze 2 db maradt. Az épületeket is robbantották, a gyár 70%-os károsodást szenvedett. Férje halála után özv. Hercz Jenőné lett a vállalat tulajdonosa, aki a front elől Budapestre menekült. Távozása előtt (a zsidótörvények miatt is) cégjegyzői jogosultsággal bízta meg a gyár főkönyvelőjét, Molnár Lászlót. A háború alatti 201 munkás közül 70 maradt, akik 1944. december 7. óta dolgoztak. A romeltakarítás mellett ennyi ember végezte a megmaradt gépek javítását, a gyár üzemképessé tételét.
