Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

út vezet Felsőzsolca irányába. Az 1780-as évek elején készült el Borsod vármegye első katonai felméréséhez a leírás és a térképezés. A Felsőzsolcáról szóló leírásban olvashatjuk, hogy a „kis Sajó" szélessége kb. 150 lépés, mélysége 3-4 láb, s ezen a vidéken homokos mederben folyik. Hidakon lehet feljutni a töltésen lévő országútra. A „nagy Sajó" itt 150 lépés széles, mocsaras medrű. Felsőzsolca és Petri között a hidakon kívül sehol nem lehet átkelni rajta. Az itteni mezők nem egészen használhatatlanok, mégis mocsaras helyeik vannak. A Miskolcról Kassára, Tokajba, Debrecenbe és ónodra induló utak Felsőzsolcáig együtt haladnak a töltésen, s onnan ágaznak el. (Ezt mutatja Miskolc az 1853-ban készült ábrázolása.) A Zsolcai kapu térségének beépítése, hasznosítása és a város belterületéhez csatolása a századfordulón, illetve a 19. század elejétől folyamatosan történt. Az első komolyabb építmény a diósgyőri koronauradalom sóháza, majd a hozzá épített raktárak voltak, amelyek 18131814-től követhetők nyomon. Néhány évtized múlva a malom, a gépműhelyek, más ipari üzemek sora települ. A századforduló előtt elkészültek a laktanya-tömbök, a Gömöri pályaudvar kiépítésével (1898-1899) pedig kialakult a város legfontosabb ipari-kereskedelmi térsége. Emellett „ ... az egyik legdrágább utcza csoportnak számított, ahol az összes beltelek a legértékesebb lett" - írta róla Ádler Károly Miskolc első városszabályozási tervének készítésekor (1894). A Zsolcai kapu építményeinek, üzemeinek fénykora a két háború közötti időszak volt. Az 1920-as évek elején, amikor a trianoni döntéssel Csonkított Magyarország forgalmi statisztikáját készítették, Miskolcon tavasztól őszig 14 ponton mérték a forgalom alakulását. A kereskedelmi minisztérium az ország minden térségétől beérkezett adatok alapján megállapította, hogy „a Budapestről kiinduló állami utak közül a Budapest-Kassa-zborói állami út miskolci szakaszán, a Zsolcai kapuban van a legnagyobb forgalom". (Ez akkor azt jelentette, hogy naponta közel 4000 tonna árut fuvaroztak ki és be a városba ezen az úton.) Nagy-Miskolc kialakításával az ipari súlypont áttevődött Diósgyőrbe, az államosítás eredményeként nagyon sok, az itteni forgalmat, életet színesítő vállalkozás, üzlet megszűnt. A Búza tér fokozatos kiépítésével és bővítésével hangsúlyosabb szerepet kapott a város piaci ellátása és a kereskedelem. A kereskedelemhez kapcsolódva a Búza tér részben a helyi, de főleg (vagy kizárólag) a távolsági buszforgalom központjává vált. OSKOVITS S. MISKQLCZI VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁRA MISiOLCZ, Vay-ut 6. sz. (Telefon). K

ÈSZIT s egyéb gazdasági eszközöket. Elvállal nialOIll- éS SZeSZgyárberendezeseket a mai kor igényeinek megfelelöleg. a leg jutányosabb árakon. Árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek.