Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

„A -pusztulás és -pusztítás diadala" dr. Honti Béla 1944 május-július között Honti Béla a várostörténet egyik legkritikusabb időszakában, polgármesterhelyettesként töltötte be a város első számú vezetője tisztét. Szlávy László 1944. május 7-én távozott, Gálffy Imrét a belügyminiszter 1944. augusztus 7-től nevezte ki polgármesterré. Az alig több, mint két hónap alatt Honti Béla töltötte be, ill. helyettesítette a polgármestert. Ez alatt az idő alatt került sor Miskolc első, s legnagyobb kárt, pusztítást okozó és áldozatot kívánó bombázására, s a városi téglagyárba összevont, gettósított zsidóság, mintegy 15.000 ember Auschwitzba hurcolására. Honti Béla 1905-ben született, s 25 éves korában lépett a város szolgálatába. Mint a „tudós polgármester" Halmay Béla veje végigjárta a közigazgatás lépcsőfokait. 1930-tól jegyző, majd főjegyző lett. Polgármesterhelyettesként vezette a város ügyeit, s ugyanez maradt Gálffy Imre kinevezése után, 1945. augusztus 27-ig. Később „B" listára helyezve nyugdíjazták, s előírták hivatala átadását. Miskolc város közgyűlésének jegyzőkönyvei szerint Honti Béla h. polgármester 1945. november 5. és 1946. március 5. között betegszabadságon volt. Ez alatt az idő alatt bocsátották el. Az elbocsátásnak nem volt oka és indoka mindaz, ami hivatali ideje alatt a városban, a város lakosságával történt. A belügyminiszter azért vonta felelősségre, majd Oszip István főispán aláírásával 1947 áprilisában azért született meg az elbocsátó végrehatározat, mert dr. Honti Béla helyettes polgármester „1944. év folyamán Miskolcon megtartott antibolsevista kiállítás alkalmából háborús uszító beszédet olvasott fel." Honti Bélának a városi közigazgatással a kapcsolata megszűnt. Más dokumentumokból tudjuk, hogy feleségével, két gyermekével és a volt polgármester apósával, Halmay Bélával együtt 1952. július 25-én a hortobágyi Borsós-tanyára deportálták. A bejegyzések szerint 1953. szeptember 3ig voltak itt, de közben apósa meghalt. Honti Béla megbízott polgármestersége idején került sor Miskolc első, 1944. június 2-i légitámadására, bombázására. Miskolcot és környékét 1944-ben öt alkalommal, június 2-án, augusztus 22-én és 28-án, valamint szeptember 13-án és 22-én érte légitámadás. Ez része volt annak a támadás sorozatnak, amely Magyarország területét 19-szer érte 1944 április eleje és szeptember vége között. Miskolc első támadásában olasz repülőterekről felszálló amerikai hadászati légierő-kötelékek vettek részt. Településünk volt a legészakibb, támadott pont, amelyet 101 darab „liberátor" típusú óriásgép délnyugat irányból közelített meg. A támadás során 2068 tonna robbanóanyagot szórtak le, amelynek - szándékuk szerint - a közlekedési csomópontot, a Tiszai pályaudvart és közvetlen környékét kellett volna megsemmisíteni. A reggel 9 óra 10 perckor kezdett szőnyegbombázás elsodródott s így igazán nagy károkat a Zsolcai kapu környékén okozott. Miskolcnak itt helyezkedtek el a múlt század utolsó harmadában épített laktanyái, a tüzér (Baross), a