Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

„A nyugat-európai ízlésű úr, aki Nagy-Miskolc atyja Szentpáli István 1902-1912, 1917-1922 között 1902-ben hárman pályáztak a polgármesteri címre. Kun József a város főjegyzőjeként, Szentpáli István, aki a Kereskedelmi és Iparkamara titkára volt és Petró József ügyvéd, aki a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület vezetői tisztét is betöltötte. A közgyűlés kétszáz tagja voksolt, s a kétfordulós szavazás eredményeként Szentpáli nyerte el a bizalmat, az 1902. december 18-i közgyűlés 6 évre őt választotta Miskolc polgármesterévé. A sajtó már a beiktatási programbeszéd előtt megfogalmazta a város elvárásait. „Az új polgármester feladata semmi esetre sem lesz könnyű. Egy nagy, de hihetetlenül rendezetlen város vezetését veszi a kezébe. Miskolc a közök, a kutyaszorítók városa. Egész nagy városrészek vannak, hol utczáról beszélni nehezen lehet, hol alig pár négyzetméter a házak udvara, hol a talaj és a kutak fertőzve vannak, hol az utczára öntött piszkos folyadék és az udvarok rondaságától hasztalan a lakások szellőztetése, mert nehéz meghatározni, hogy melyik, a ki avagy beáramló levegő károsabb-e az egészségre? Ott van a gordon, ki valaha csak futólag is ott járt, kénytelen ismerni, hogy teljesen igazunk van!" A nagy előd által elmozdult városkép-alakítás a főutca környékén látványosan megvalósult, de a Szinva, Pece melléke, a főutcától távolabb eső területek tovább őrizték a változatlanságot, a „hagyományos" városképet, városszerkezetet. A polgármesterről rövidesen kiderült, hogy „nyugat-európai ízlést, széles látókörű tudást, modern városfejlesztési programot hozott magával, és szerencsés kezekkel folytatta Soltész Nagy Kálmán városépítő munkáját". Ez minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy két cikA Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként, 1902