Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
Miskolci különlegességek
Miskolci árvizek és a város „végpusztulása" 1878-ban Miskolcon az árvizek rendszeresen ismétlődő, szinte elkerülhetetlen természeti csapásként jelentkeztek. A város történetét rögzítő források először 1691-ben tesznek említést árvízi katasztrófáról. Feljegyezték, hogy „áldozónapi sokadalom alkalmatosságával" (május 23.) délután 4 óra tájban hatalmas felhőszakadás zúdult a városra. A hegyekből lerohanó víz először a Pece-medret töltötte meg, de hamarosan ebből kitörve elárasztotta a város északnyugati, alacsonyabban fekvő részeit. Néhány órával később pedig a Szinva is küépett medréből és éjféltájt már csak az Avas alatti, magasan fekvő Toronyalja és Papszer látszott ki a vízből. Az épületeket rombadöntötte, a mezőgazdasági és háztartási eszközöket pedig a Sajó felé sodorta az ár. Hasonló nagy árvíz ezután 150 évig nem fordult elő a város történetében, pedig a Pece és a Szinva áradásai évenként jelentkeztek. A városi jegyzőkönyvek 1845 júniusának végén tesznek említést az 1691. évi árvízhez hasonló pusztításról, amikor „a vízbe fúltak száma mintegy húszra megyén, a kár a városban háromszáz ezer frtra, a határban pedig felszámíthatatlan; ezen csapás országos volt, de városunkban érte el a netovábbat." Az 1845. évi árvizet még évek múlva sem tudta kiheverni Miskolc. Ennek fő oka az volt, hogy eltakarították ugyan a romokat, a helyreállítás is megindult, de újabb árvizek jöttek. 1846 augusztusában a Szinva, 1853 májusában a Szinva és a Pece együttes áradása tette tönkre a megkezdett munkát. 1855-ben a Szinva és a Pece együttes áradását jegyezték fel. Borzasztó felhőszakadás mely IGskolczj Eger, Mád stb. városok ^felett dühöngött éa melynek V közel 400 emberélet , ~ esett áldozatul. Irt*: KAroljg HLAroIy. Budapest 1878. Kyowatott és kapható BartaliU Iirre kfoyTsycaidajlEai. i (Vili. E»zterhai.y-iHf,«i 12. §«.) _ vmiúD Ponyva-kiadvány, 1878 1855-1878 között is számos áradás volt, amelyek kisebb-nagyobb pusztításokat okoztak, de ezek „csupán" a két patak melletti lakásokat, ipari létesítményeket érintették, vagy a Szinvára épített
