Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

A „városhúza-épüőpolgármester" Losonczi Farkas Károly 1873-1878 között Losonczi Farkas Károly a szabadságharc leverését követő önkényuralmi rendszerben volt miskolci ügyvéd, s több mint negyedszázados jogi pályafutása után a város egyik legmegbecsültebb polgáraként 1867-ben választották meg főbírónak. A kiegyezéssel a város történetének egy olyan korszaka záródott le, amelyben közmegbizatásnak eleget tenni veszélyesebb vállalkozás volt, mint egykor harctéren küzdeni. Vadnay Károly (1832-1902) író, városunk szülöttje, az országos hírű szerkesztő e korszakról a következőket írta: „nem volt nagyobb áldozat akkor honvédzászló alatt táborban fegyverrel szolgálni a hazát, mint valamely felelősebb hivatalban a vármegyét vagy várost. Ti lőttétek az ellenséget, a ki lőtt rátok, a polgári tisztviselő úgyszólván védelem nélkül volt kiadva az ellenségnek és sok káromlást, halálfélelmet szenvedett. Egy nap a magyar kormánybiztos, másnap az osztrák, vagy muszka generális fenyegette főbelövetéssel, ha kívánsága rögtön nem teljesül. Pedig legtöbbször olyat kívántak, a mit lehetetlen volt teljesíteni. Honvédnek lenni akkor dicsőség volt, polgári tisztviselőnek hazafias mártyrium." 1867-ben megnyílt a lehetősége a dualista államberendezkedés kialakulásának, s ez egybeesett a városi hat éves ciklusonkénti főbíró-választással. Hat év elteltével, 1873-ban Losonczit újraválasztották még egy ciklusra, s megnevezése polgármester lett. Az első polgármester időszakában lényeges közigazgatási és nagyon fontos településtörA polgármester, 1877