Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

A Fehér kakas fogadótól a Gyors étteremig (Zsolcai kapu 1.) A városba bevezető országutakat nem lehetett elképzelni csárdák, vendégfogadók, szállodák nélkül. A Csabai út ékessége a Vörösrák, a Zöldfa, a Bárányka fogadók voltak. Aki a Szentpéteri úton jött a gömöri falvakból, a Szarvas, a Törökfő és a Magyar Huszár fogadókba verhette le magáról az út porát. Zsolca felől Miskolcra érve az 1880-as években a Fehér kakas és a sokat sejtető Budapest kínálta étellel, itallal, utóbbi szállással is vendégeit. A Fehér kakas fogadó a 19. század második felében üzemelt, az 1878. évi árvíz során komoly sérüléseket szenvedett. Erről a pusztulás előtti fénykorról írja Bozena Nemcová, egy külföldi látogató szemével ítélve, hogy „Nagy, tágas térség a búzavásár. Itt árulják a szemesterményt, valójában csak a búzát. Ahol meg mindenfajta szemest árulnak, az a gabonavásár. A város mellett van az állatpiac, ez a baromvásár, vagy marhavásár. ... A vásártéren áthaladva latin, szlovák, szerb, francia, német és magyar, zsidó és cigány beszéd hallható, a vendéglőkben és kocsmákban víg zeneszó hallatszik, a fiatalság a közkedvelt csárdást járja. Az atyafiak késő estig isznak, ekkor a rendes emberek hazamennek, a kevésbé rendesek pedig addig isznak, míg a zsebük bírja, vagy még tovább is! Mert amíg a mai falusi emberünknek földje és háza van, addig a kocsmáros nem aggódik a pénzéért." A Fehér kakas fogadó helye a mai Zsolcai kapu 1. sz. alatti telek egy részén azonosítható. Leszih Miksa gépgyáros vette meg 1880-ban, azzal a céllal, hogy felújítja, s ő fogja működtetni. A mérnöki jelentésből kitűnik, hogy a munkálatok közben gyengének bizonyultak a főfalak, s az árvízkor komolyan rongálódtak, meggyengültek az alapok is. így a teljes épületet le kellett bontani, a telket feltölteni, s a korábbi alaprajznak megfelelően újraépítették az egész fogadót. Az alaprajzból látszik, hogy az utcai fronton két nagyobb, az udvari részen pedig két kisebb szoba szolgálta a vendégek kiszolgálását. A bejárás az udvar felől történt, s az épületnek belső tornáca is volt. A „Kakashoz címzett korcsma épület" 1894-ig fogadta vendégeit, ekkor leégett. Újraépítését csak akkor engedélyezték, ha az nem fazsindellyel, hanem „bádog, vagy papír nemez - ti. pala - alkalmazásával fedődik." Erre már nem került sor, mert a gépgyáros Leszih Miksa meghalt, hozzátartozói pedig a telket valamennyi építményével eladták Szilágyi Miklós és Diskant György vállalkozóknak. Szilágyiak a fogadó helyén építették fel gépgyárak földszintes irodaépületét, amely hét ablakával nézett a Zsolcai kapura. Ez az épület a bombázásokig megvolt, s maradványai véglegesen akkor tűntek el, amikor Kmetty Gyula építész tervei alapján 1967-ben felépült a Gyors étterem jelenleg is meglévő, de hasznosításában, földszinti portáljaiban gyakorta változó épülettömbje. A Gyors étterem és működése a vendéglátásnak, sokkal inkább a gyárak és üzemek munkásétkeztetésének negyedszázados fóruma, színfoltja volt. 1950-ben az „első ötéves terv" nagy építkezéseinek időszakában Budapest székhelylyel létrehozták az ország egész területén a moz-