Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep
delem pedig több volt, mint másfél millió korona. A háború kitörése előtt, 1913-ban az iglói malom, majd a kassai malom társaság 2/3-a került részvényjegyekben az egyesült malmokhoz. Még arra is futotta, hogy 1916-ban megvásárolják a szolnoki Hungária malomtelepet, 1917-ben pedig a határokon túli terjeszkedést reprezentálva megállapodást kötöttek és tulajdonosi jogot szereztek a bécsi székhelyű Schoeller és társa céggel, illetve cégtől. A trianoni döntés és határmegvonás katasztrófát jelentett a mammutvállalkozásnak. Csehország, Lengyelország és Ausztria lezárta határait a magyar import előtt. Cseh pénzintézeti kezelésbe került a csányi, az eperjesi, a nagysárosi a losonci és a kassai üzem. Ezek kényelmesen ellátták a helyi igényeket, így észak felé hosszú távon lezáródott a lisztexport lehetősége. 1926-ban Pozsonyban megalakult a határon kívül maradt malmok társasága. A tulajdonjog rendezése során egymillió cseh korona „kárpótlást" kapott a borsodi malom 5000 db 200 koronás részvényjegyekben ezekért a malmokért. Ekkortól elkezdődött, a gazdasági válság kirobbanásától pedig felerősödtek azok a jelek, amelyek előrevetítették az összeomlást. 1930-ban a vállalat vezetése elköltözött Debrecenbe, a miskolci telep gépeit, irodáit, épületeinek egy részét pedig 1932-ben el is adták. A miskolcit 1933-ban követte a debreceni István malom vállalati összeomlása. A malmok tényleges működése, illetve működtetése helyett a közraktáraké, a háború előtt kialakított óriási raktárkapacitásé lett a fő szerep. 1940-1941-től a közraktározás jó üzletnek bizonyult Miskolcon, s ez az állapot a város közélelmezése érdekében megmaradt a háború végéig. A nagy raktárak közül is kiemelkedett a borsodi malom közraktára, amelynek befogadóképessége meghaladta a 200.000 mázsát. A Borsod-Miskolci Gőzmalom történetének első korszaka azzal zárult, hogy a nagyobbrészt katonaság által használt raktárait 1944 őszén a németek felgyújtották, a gépi berendezéseket pedig felrobbantották. A statisztikai jelentések szerint 1945-1949 között a romeltakarításon és az üzem beindításán 120-140 munkás dolgozott. 1948-ban államosították, majd 1949 decemberére befejeződött az újjáépítés. Az Északmagyarország 1949. december 20-i száma adta hírül, hogy „ma avatják a 3 éves terv keretében újjáépített miskolci István gőzmalmot." Ezzel elkezdődött a miskolci malomipar történetének második nagy korszaka. es/y J <?• ff'\ f J //'// • > ( // • (// ' * / ' ' / 'Jf'Ùff - /fj/f-/?f'f ff-/ff/, '/f/'fff. \f ///•/ - /j/s'f///... /f/////f///f////- X'/f'//f/f.jf SÜRGÖNYCZIM : „GŐZMALOM MISKOLCZ" TELÍiG RAMAAE . SZ» . DAM PFMÜ H LE MISKOLCZ' L 1921. augusztus 13 Az egyesült gőzmalmok cégjelzése, 1921
