Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
épület nyugati homlokzatának megmaradt a bejárata s az északi ablakok, az összeépítés a déli oldal 4-4 ablakát érintette. Ez az épület a templomtorony építésével egyidőben, 1864-ben készült. Emeletén a papiak, s az ún. Teöreök-féle könyvtár kapott helyet, amely az adományozást követően hosszú évtizedeken keresztül Miskolc legnagyobb könyvgyűjteménye volt. A földszinten egy nagyobb és egy kisebb tanári lakást, az udvar felé eső részen pedig két iskolai tantermet alakítottak ki. A kétemeletes bérpalota végleg elválasztotta a templomkertet az akkor már Luther térnek nevezett piactól, s ezzel kezdetét vette a tér önálló, eseményekben bővelkedő története. Miskolc belvárosában, főleg a Szinva környékén sok gondot okozott a folyamatos, mélykúti, tiszta ívóvízellátás. (A bőrfeldolgozó mesterek, a mosás, vagy víz felé emelt gazdasági épületek miatt, vagy egy-egy áradás után a kutak vize gyakorta volt ihatatlan.) Komoly adománynak, jótéteménynek számított, ha valaki mély, iható vizű kutat fúratott. Ilyen fordult elő 1902/03-ban, amikor az egyik miskolci polgár 4 000 koronát olyan céllal hagyott a városra, hogy azon artézi kutat fúrjanak a Luther téren. A 10 cm átmérőjű 150 m mély kút fúrására egy tiszapolgári mester vállalkozott. Már azt is eldöntötték, hogy a kúttal Ruttkay Menyhért egykori jeles miskolci újságírónak állítanak emléket. A megvalósult épület, 1896 93
