Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
Az önként vállalt száműzetés idején, 1861- től alakult ki egy új jellegű kapcsolat. A város delegációja először 1869-ben tett látogatást nála. A honossági törvény életbeléptetése után, 1879- ben Kossuth elvesztette magyar állampolgárságát. Erre volt egyfajta válasz, hogy több magyar- országi város díszpolgárává választotta. Miskolc ezt a díszes, ünnepi aktust 1886-ban tartotta. Érdekes, hogy ugyanebben az évben egy galíciai hadgyakorlatról visszafelé Ferenc József megszállt Miskolcon. A város díszes külsőségekkel fogadta. A két aktus egy évben való megtartását természetesnek, legalábbis elfogadhatónak tartotta a város. Ezzel szemben, amikor Kossuth meghalt, temetése külön gondot jelentett, tüntetéseket váltott ki. Wekerle miniszterelnök Bécsbe utazott, s kihallgatást kért a királytól. Ferenc József hajthatatlan maradt, s nem engedte meg, hogy „Kossuthot a nemzet halottjának tekintsék, ünnepélyesen hozzák haza a holttestét és méltó hivatalos végtisztességben részesíthessék." Amikor a díszpolgárrá választást követő évben, 1887-ben a városháza dísztermében leleplezték arcképét, Soltész Nagy Kálmán polgármester a kiegyezés realitása mellett tett hitet. Megfogalmazta, hogy „a többség a honszeretettől áthatva a megkötött békét felbontani nem akarhatta", s tudva, hogy Kossuth Lajos „e hon határait átlépni nem fogja, vívmányain nem gyönyörködik . . ." mégis „iránta kegyeletünk fogyatkozni soha nem fog." 1888-ban újabb küldöttség tett látogatást, s így alakult, kezdett „terebélyesedni" a Kossuth- kultusz. Ezen a látogatáson fogalmazta meg Kossuth, hogy „hiszen tudják uraim nekem volt részem abban, hogy Miskolc tekintettel fekvéKlskolc*, *1898. VIT. évfolyam, 44. S£ám. Sierda, janin« 1. ELŐFIZETÉSI AB: Negyedévre 1 írt 25 kr. Félévre 2 „ 50 .. Égés* évre 5 „ — „ Megjelelik «leden izerdán ée ezoabiton. Egye* szám Ara 7 kr. Hirt«U*«k*t fclvMt s rradkivAl ölen) áron kfltffl • kiadóhivatal. suum SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Széchenyi-u. 45. ez. i Wegner él Szeléayl (ezelőtt Gedeon ős Tea) nyomdája. Ide küldendők a lap szellemi ré-zét Illető közlemények. valamint az előfizetési dijak, hirdetések, nyiltterek és rek- laraáezlék. POLITIKAI LAP. A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT KÖZLÖNYE, Egy«« péMAnyok Sr.imi. ). «ntlqn»r-Oil«tében, fitktmltl« S. .lohinytöisdéjélMjn, H«iz I«n8, Subi« F„ Srouml.a i. ét Nigy Lajoa Mmrkereskedélébon kaphat«. Négy éve mull márczius 20-án, hogy a nagy hontalan, a legendaszerQ alak turini magányában kiadta nagy lelkét, megáldva és megsiratva nemzetétől, jobb- léire r» ílorítlf ■tiednek adózánk, soha méltóbbat illethettek. E mai nap örökké emlékezetes marad Miskolcz város történetében. Lehullt a lepel dicső alakodról s ha rád tekint a honfi, szivét hevesen dobogtatja meg az a tudat, hogy a nagy Kossuth előtt áll és téged imádhat. Miskoloz polgárai I E mai napon jusson eszünkbe ama magasztos tan, melyet Kossuth Lajos hirdetett s ne akadion e 1A vasárnap esti gyorsvonattal érkezett meg Kossuth Ferencz, Pichler Győző, Sturman György, Kubik Béla orsz képviselők és Hennán Ottő a kitűnő tndős és neje társaságában. A pályaudvaron már ekkor óriási néptömeg várta a vendégek érkezését élén Soltész Nagy Kálmán kir. tanácsos polgár- mester és. dr. Németh Imre a szobor- bizottság jegyzőjével. A vonat berobogásakor orkánszerü éljenzés hangzott fel az ezernyi népsokaság soraiból.' Sohin Nagy Kálmán polgármester rővidTHelkes üdvözlő beszéde ntán Kotfuth Ferencz szólt a tömeghez, haA szoboravatás sajtóhíre, 1898 89
