Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Egyházak

Az ortodox templom

„Az élő Istennek templomát emelték az igazhű keleti keresztények" - olvasható azon a szürke márványtáblán, amely a miskolci Szent Háromságról nevezett ortodox templom déli bejárata fölött látható. A magukat vallási alapon megnevező, sok nemzetiségű ortodox közösségnek ezt megelőzően (a 18. század elején) is volt már saját istentiszteleti helye. A Szent Naumról nevezett kápolna a mai Széchenyi u. 12. szám alatti barokk épület udvari szárnyában, az egykori Vay-házban volt.

A miskolci görög közösség 1785-ben kezdte el templomának építését. Eredetileg egy grandiózus kupolás templom volt a terv, amelyet Johannes Michart készített. Ez két okból nem valósult meg: egyrészt nem fért bele a kor szokványos - konzervatív - építészeti szemléletébe, gyakorlatába, másrészt impozáns és túlságosan hivalkodó volt, ami megütközést keltett az akkori túlnyomórészt protestáns városi elöljáróság szemében. Holott ők maguk is szenvedő részesei voltak annak a felekezeti intoleranciának, amelyet II. József császár türelmi rendelete 1781-ben oldott fel.

A mai templom az ún. görög fundus fókuszában áll. Északról az egykori ispotály földszintes épülete, délről a volt görög iskola, ill. a mellette álló paróchia határolja. A telek nemcsak a templomnak, hanem a görögök régi temetőjének is helyet adott. Erről tanúskodnak azok a vörös márványból faragott változatos formájú, késő barokk és klasszicista sírkövek, amelyek a

Az ortodox templom, 1973

163