Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Egyházak
templom nyugati homlokzata előtt és a kertben szétszórtan napjainkban is láthatók. A városképet meghatározó, karakteres műemlék tervezője és pallérja Joann Michael Schajdler volt, aki minden ízében a jozefinista gondolatnak megfelelő épületet komponált. A kivitelezésben olyan kőfaragók voltak társai, mint az egri Adatni János, aki tudományát a messzi Itáliából hozta. A templom belseje klasszikusan három részre tagozódik: a pronáoszra (előcsarnokra s egyben a nők helyére), a náoszra (a hajóra - a férfiak templomára), valamint az oltárra, ami az ortodox templomoknál magát a szentélyt jelenti. Az oltár előtt lépcsővel megemelt pódium, a szolea helyezkedik el. Az ezen álló diadalívben látható a mai Magyarország legmagasabb (cc. 16 méter) ikonosztázionja. A hatalmas későbarokk kép falat Jankoints Miklós szerémségi származású egri fafaragó és műhelye készítette. Ikonjait négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő festette. Városunknak ez a kiemelkedően nagyértékű barokk emléke az ortodox húsvét feltámadási szertartásán különös pompával és fényben tűnik fel. Tapasztalható és érezhető a régi Bizánc ragyogása, annak századokon túl is ható, a középeurópai kultúrával integrált fénye, üzenete. Athoszi keresztfaragvány, 17. század Keresztelő Szent János, 1760 körül 164
