Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Terek, szobrok, emberek

Nagyváthy János (1755-1819) emlékezete

„A szorgalmatos mezei gazda"

A Hunyadi és Petőfi utcák közötti, egykor apró házakkal beépített és közökkel, zugokkal szabdalt területet Vargaszögnek nevezték a miskolciak. Századunk első évtizedében vetődött fel,

hogy szükséges lenne a Szinva hosszú malomárkát betömni, s új telkeket is kialakítva megnyitni egy új, a mai Tizes honvéddel párhuzamos utcát. (Ennek megvalósulása eredményezte a mai Szent István utcát.) Az 1950-es évek bontásai, majd az 1960-as évek beépítései során eltűnt néhány pótolhatatlan település- és építészettörténeti emlék, így Nagyváthy János szülőháza is.

Nagyváthy János a magyar nyelvű mezőgazdasági szakirodalom megteremtője, táblabíró, a dunántúli Festetics birtokok főkormányzója, a 19. század elejének európai műveltségű gazdasági szakoktatója 1755-ben Miskolcon született. Emlékét utca és általános iskola őrzi városunkban. Az 1950-es évek elejének nagy utcanév átalakítási hullámában kapta a volt Szent István utca nevét.

Szülőháza kb. a mai Tompa Mihály utcával szemben, a Szinva túlsó oldalán nyíló közben volt. (A környéken számos megőrzésre méltó épület volt, közülük figyelmet érdemelt az egykori Szepessy laktanya is. Ennek helyére épült a Mentőállom míg a Nagyváthy ház helyén bérház eme.kedik.) A földszintes, öreg épületről lebontása előtt készült amatőr felvétel, amely már láttatja háttérben az új épületeket. Amikor a ház eltűnt, felvetődött, hogy az 1819. február 13- án a Somogy megyei Csurgón elhunyt gazdasági kiválóságnak szobrot kell emelni Miskolcon. Azóta emléke csaknem feledésbe merült.

Az elszegényedett nemesi családból származó gyermek iskolai tanulmányait Miskolcon kezdte, majd Sárospatakon folytatta. Jogot és

131