Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Terek, szobrok, emberek

teológiát tanult. 1780-1785 között környékünk településeit bejárva, főleg a szőlőtermesztés és aszubor készítés területén szerzett olyan ismereteket, amelyeket a Dunántúlon remekül kamatoztatott. Változatos életében pesti tanulmányok következtek, majd Bécs, ahol 1786-ban ismerkedett meg Festetics Györggyel és gróf Széchenyi Ferenccel Fokozatosan fordult figyelme a gyakorlati gazdászkodás és a gazdasági szak- irodalom tanulmányozása felé. Eleget téve a meghívásnak, 1792-ben került Keszthelyre, Festetics György kiterjedt grófi birtokainak teljhatalmú tiszttartójaként. (Tudományos munkásságából egy alkotást szükséges ismerni napjaink emberének is, melynek címe így hangzik: „A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországban

gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül." E mű megjelenése után vívta ki azt a jogot, hogy irányítója lehetett a Dunántúl egyik legjelentősebb, legnagyobb birtokának.)

Európai tapasztalatait igyekezett a nagybirtokon megvalósítani. Ennek része volt, hogy rávette Festeticset Csurgón gimnázium alapítására, s így született a keszthelyi Georgikon megalapításának ötlete is.

Az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt gazdag életút eredményeként lett Nagyváthy János „Nemes Zala sat. megyék Táblabírája és a mlgos Tolnai gróf Festetics György grófi jószágainak Direktora". Halálának 175. évfordulóján szülővárosában virág helyett e néhány emlékező sorral idéztük alakját és munkásságát.

Az egykori szülőház helye a volt Vargaszögben

132