Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Terek, szobrok, emberek

lebontásával kívánták kialakítani Miskolc „huszadik századi, térszerű teré"-t. Itt, ezen az új téren kívánták felállítani a monumentális, első világháborús emlékművet. Jelenleg annyit tudunk, hogy az emlékmű modellje elkészült, s a munkálatok megkezdéséhez rendelkezésre állt a szükséges műszaki dokumentáció is. Ennek ismeretében Fekete Bertalan polgármester 1939 októberében utasítást adott a tér lehető leggyorsabb parkosítására és az emlékmű mielőbbi felállítására. (A korábban elképzelt színhely, az avasi domboldal az ekkori városi bejáráson már csak mint rendezésre váró terület került szóba.)

A tér és az emlékmű terve rendelkezésre állt, amikor kitört a háború, s az emlékmű így ismét lekerült a napirendről. A háború befejezése után közvetlenül a Hősök terén egy galíciai

orosz főhadnagy tervei és elképzelései szerint kapott helyet az elesett katonák neveit is feltüntető fekete márvány emlékmű, amely 1976-ig - a Hősök temetőjébe kerüléséig - meghatározó eleme, de mint kitűnt, nem eredeti névadója volt a térnek. Elszállításának idejét (1976. július 22.) egykori helyén márványtömb jelöli.

Ezt követően sor került a tér rendezésére, a Pece „gyűrűbe" zárására, s a déli oldalon néhány ház lebontása után egy beton térfal kialakítására. Ezzel egyidőben a tér északi oldalán felállították Somogyi József Miskolcot szimbolizáló monumentális alkotását. 1993-ban elkészült és megjelent a város pályázati kiírása, amelynek témája a Hősök tere rendezése, s a téren olyan emlékmű kialakítása, amely a 20. század sorsfordító eseményei hőseinek és áldozatainak állít emléket.

A Hősök tere, 1994

130