Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)

Regeszták

Az alperes fél válasza: „Én az kegyelmetek deliberatiójához tartom ma- gamot és tiltom kegyelmedet, espán uram, hogy az én jószágomot másnak ne adja kegyelmed és ne exequáljon kegyelmed, mert megbizonyítottam, hogy az jószág enyém, bizonyítottam, kit ő maga kívánt az actor." A felperes fél válasza: „Soha nem kívántam, hanem obtrudálta magát." S ítéletet kér a dologban. A törvényszék ugyanazt az ítéletet hozta, hogy tudniillik akinél vannak az érintett jószágok, azzal kell perre menni, ahogyan arra a perbe hívott fél is törekszik. Az alperes fél kéri, hogy a törvényszék pecsét alatt adja ki neki ezt a határozatot. A felperes fél az egész persorozat kiadását kéri és a pert magát a jószágok megszerzése miatt átszállatja Szécsy Tamásra. Az alperes fél, tudniillik Szécsy Tamás erre így felel: "Ezt illyen simpliciter én reám nem szállíthatja, ratiója ez, hogy ez e jószág nem úgy va­gyon, hogy per mortem valakiről reám szállott volna vagy valakinek pénzen adták volna és úgy szállíttatná, de ebből más consideratióba kell lenni, mert ezt én az fejedelemtől impetráltam, az fejedelem penig minden jussal nekem adta, mely mint hogy ő fólségét is illette, én annak okáért iktattam magam be­le, pure költ statúcióm vagyon, egynéhány esztendőtől fogva szabad uraságá­ba vagyok, megholt az actor is, azt is mondom, hogy őkegyelme illyen simpli­citer actorrá magát nem tehette volna, hanem iuridici remedio kellett volna ő kegyelmének ezt magára szállítani, az mint ő kegyelme más ember nevére az én jószágom ellen akart élni, ki constál kegyelmeteknél, mert sohol nem látom én azt semmi processusba, hogy az apja halála után ezt magára szállította volna. Ea ratione azt mondom, hogy az ő kegyelme feleletinek és szállításának semmi helye nincs." A felperes fél válasza: „Mikor én ezt e peret szállítottam az én atyám halála után én reám, úgy mint legitimus successorra, parte ab altera Csízy Mihály né Török Poténcza asszonyra, akkor azt a' jószágot kezénél találtam, bírta Csízy Mihályné. Hanem annak utánna böjtbe jüttek föl, avagy hívatta föl Tamás uram az jobbágyokot Csenizből, akkor hagyta meg haragképpen az jobbágyoknak, hogy annak utánna ő kegyelméhez hallgassanak és ő kegyelmét uralják, mert constál az bizonyságból, hogy ő kegyelme az én adversariusom kezéből, az ki ennek fondamentoma volt, foglalta ki ez peres jószágot. Ez is ki­tetszik az bizonyságokból, hogy ő kegyelme az donatióval, kit ő kegyelme 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom