Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)
Regeszták
mond, hogy vagyon, dato sed non concesso, nem az ország törvénye szerént procedál, mert itt az bizonyság nem vallják, hogy homo regius avagy testimonium capituli adta volna ő kegyelmének az jószágot kezébe, hanem propria authoritate. Ennek utánna én a pert szállítottam Török Poténcza asszonyra, akinél az én jószágomat találtam, akkor per manus attul vette ő kegyelme kezéhez az jószágot. Mert ha úgy volt volna, hogy akkor ő kegyelme kezénél volt volna az jószág, ugyan akkor ő kegyelmére hoztam volna az mandátomot, ő kegyelmére szállítottam volna. Kegyelmetek lássa meg, mikor exhibeáltam az parancsolatot. Az testiseket, kikkel ő kegyelme bizonyított, kitetszik, hogy azután vette volt ő kegyelme kezéhez. Más az, mert él a' vármegye avval, hogy efféle pert, az ki constál, hogy per manus foglalnak ki valamely peres kezéből, mint ő kegyelme foglalta Csízy Mihályné kezéből, az kin én az pert fundáltam volt, méltán szállíthatom ő kegyelmére és módom vagyon benne." Az alperes fél tiltakozik, „hogy azt mondta, nem ország törvénye szerént procedált, az donációval élt." Majd így folytatja: „az mint mondja az actor, hogy az ő atyja halála után magára szállította ezt e pert, én arról semmi bizonyságot nem látok, ha szinte valamit szállított volna abban az parancsolatban is, énnekem ahhoz semmi közöm nincsen, mert ő azt az parancsolatot hozta Török Poténcza asszony ellen. Talám ő kegyelmének más törvénye vagyon Török Poténcza asszonnyal, az ki ellen azt az parancsolatot hozta. Annak okáért azt mondom, hogy ő kegyelme illyen simpliciter ebbe e perbe nem ingerálhatta magát ő kegyelme én ellenem, amint hogy én reám szállítani akarja, azonképpen az ő apja halála után ő magára is szállítani kellett volna, mert utrinque res cum onere transit." A felperes fél azt mondja: „Mégis hogy stál az a szállítás, az mi az én personámat illeti, sőt most is szállítom magamra, mint szinte akkor azon parancsolatnak erejével az vármegyének szokása szerént ő kegyelmére." Az alperes fél tiltakozik, „hogy most szállítja magára: nem szólhatott volna ennek előtte egy szót is, míg magára nem szállította, azért énvelem calumniose ágál" és ítéletet kér. A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperes fél egyszerűen, a jószágok megszerzése alapján átszállathatta a jelen pert Szécsy Tamásra és nincs szükség erre vonatkozó parancslevélre. A felperes továbbá a parancsban foglaltaknak megfelelően szállatta magára a pert. A feleknek a következő törvényszéki ülésen kell folytatniuk a válaszadást. 191
