Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)

Regeszták

személyek, azaz Móricz Miklós és Bethes Péter elállottanak az pertől és mint peresemet az mostani actor Móricz Albert és Erzsébet asszony, ezeket ez én peresimet esküdte fejemre és Bethes Péternek jobbágyit, feleségét, ki törvény ellen vagyon és törvényt várunk ez calumniáról." A felperes fél így felelt: „Bethes Péter és Móricz Miklós nem volt ebben peresi az in causam attractusoknak, hanem az kötés dolgába, merthogy Bethes Péternek jobbágya volt az török fogságában, hogy ez bizony legyen, megtet­szik az feleletből is, kész vagyok hittel is mondanom róla, hogy az homicidium dolgából nem voltam perese, mert hogy én rajtam calumniát keres, ha meg nem bizonyíthatja és ismént poenam talionist várok érette." Az alperes fél szerint „constál, hogy mint peresek astálnak most is, az­ért peresek és bizonyságok nem lehetnek, ha törvény mutatja, büntetését is várjuk." A törvényszék határozata, „hogy annak előtte az compromissum sze­rént ha peres volt, mivel hogy az ő jobbágya volt az töröknél fogva, de in ea parte az mennyibe az ember halált illeti, kiállott az perből, calumnián nem marad, de tanú ugyan nem lehet.” Ezután az alperes fél így folytatja: „az actorok az ő feleletek szerént semmit nem bizonyítottak az in causam attractusok ellen, az mint ők feleltek, hogy ezok szánszándékkal mentek az ő atyjokfiára és animo deliberato ölték meg, ebben csak egy punctot sem bizonyítottak, hanem az mint hogy az in causam attractusok mondták, hogy az jütt reá, az megholt ember, ezt ők meg­bizonyították, merthogy az actorok az ő actiójokat meg nem bizonyíthatták, mi absolutusok vagyunk, mert az ő bizonysága így contineál: Bethes Boldi­zsár, lványiba lakozó, Szántó Bálint, Iványiba lakozó, Tóth Mihál, lványiba lakozó, Szántó Mihál, Iványiba lakozó, Balogi Gáspár, Iványiba lakozó, Varga Pál, iványi, zádorházi Kopasz Gergel, egyfelől Vak Péternek híják, mindazál- tal Kopasz Péternek híják, sem azt nem mondja, mit vallott, hit szerént val- lott-e, nem-e, s ki jobbágya. Az több tanúk penig Bethes Péter jobbágya és fe­lesége." A felperes fél ezt a feleletet adja: „Most is azt mondjuk, hogy az mi atyánkfiát szánszándékkal ölték meg, lássák meg penig, az első bizonságba bi­zonyítottuk felőle, ha penig az ott való bizonság elegendő nem volna, hitivel is kész mondani róla, mert az utolsó bizonságot azért vettem be, mert meg akartam próbálni, ha azonok lesznek-e a’ vallások és ugyanazon személyek, az kikkel elsőbe bizonyítottam, az kit penig akkor meg nem találtam, megtetszik 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom