Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Viszontagságok:

Gyakorta való víz árja megfuttya réteinket.

Király dézma határunknak két részében vagyon.

Közel szőllőhegyei nincsennek.

V. Egy egy házhelyes gazdának házhelye után állandó tíz darab szántófölgye vagyon, mellyekben mennyi vetődhetik, az individuális tabellábul ki fog tetszeni, azért, mivel egyenlőképpen közöttök nincsen felosztva.

VI. Földes urainknak majorsága körül tett mindennemű munkájokat négy vonó marhával visszük végben, mennyiségére számot nem tartván, bizonyost mondani nem tudunk.

VII. Mind őszi és tavaszi gabonáinkbul földes urainknak hetedet adunk, egyéb ajándékod penig minnyájan mentek vagyunk. Ezen nemes vármegyében lévő uraságoknak is a szomszéd helyeken hetedet adnak.

VIII. Puszta hely helységünkben nem találtatik.

IX. Rész szerint örökösök, rész szerint szabad menetelűek.

Csoltó, 1771. június 4. Molnár György bíró keze x vonása. Doró Pál hites keze x vonása. Bernáth Márton keze x vonása. Majoros György keze x vonása. (L. S.) - A vármegye által kiküldött összeírok: Uza Sándor, Czékus István, Ragályi József és Tihanyi László.

MOL. C. 59. 3004. cs. 26. sz. 3-6. p.

CSOMA

I. Semmi urbarioma nints.

II. Contractusa sints.

III. Méltóságos báró Vétsey Sándor úr ő nagysága részirül való jobbágyok, minden egész házhelytől hetes pénzt nyóltz garast, szemet pénzt kilentz márjást adóul fizetnek, nemkülönben Fáy Ábrahám uram részirül valók, szemet pénzt kilentz márjást, madárért nyóltz garast egy-egy gazda szokott esztendőnként adózni, melly szokás eleitül köztök megvolt.

IV. Szántófölgyeik három nyomásúak, mellyek mikor Isten ideit adja, mind a’ búzát, rozst, mind pedig a’ zabot, tenkelyt és árpát megtermik. Rétjeiknek fele része kétszer kaszálható és az marhahizlalásra alkalmatos.

Emporiuma ezen hellységnek Losoncz és Rimaszombat várossai, mellyek két posta mélföldnyire vannak.

43