Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Legelő mezejek elégséges marháj oknak.

Mind a faluban, mind kívül marhájokat itatják.

Mind épületre, mind tűzre való fa nélkül nem szűkölködnek. Makktermő erdejeken az uraság engedelmébül pénzért makkolnak.

Két ember kaszáló közönséges réttyek vagyon.

Kenderáztató motsolyájok vagyon.

Szomszéd hellységekben őrölnek.

Káros állapottyai:

Szántóföldgyeiket, magos hegyeken lévén, nem zsírozhattyák, mely- lyekben az záporesső miatt gyakorta nagy károkat szenvednek. Réttyeiknek fele része csátés és a’ gyakorta való zápor miatt iszapos szénát terem.

V. Minden házhelly után egyaránt lévén földgyeik elmérve, egy egész házhellyes gazda harmintz posonyi mérőt vethet el, harmadrésze penig ezen határnak termékeny, egy része alábbvaló, egy része pedig, mivel soha nem zsírozhattyák, terméketlen. Réttyeinek is fele részén sarjút kaszálhatnak.

VI. Robottyoknak számát nem tudják, de nagyobb részit az esztendőnek hol gyalogul, hol négy vonó marhával az uraság dolgán töltik el.

VII. Mind őszi, mind pedig tavaszi életjelekbül kilentzedet fizetnek, melly szokás ezen nemes vármegyében más földes uraknál is meg vagyon. Ezenkívül pedig méltósságos báró Vétsey úr jobbágyai, minden gazda egy csirkét, Fáy Ábrahám uram emberei penig a’ csirkén kívül egy öreg icce vajat, vagy a’ hellyett tizenkét garast adnak ajándékul.

VIII. Puszta helly ezen hellységben nem találtatik.

IX. Mindnyájan örökös jobbágyok.

Csorna, 1771. június 29. Molnár István bíró, Kovács András és Bodnár Mihály esküdtek. - A vármegye által kiküldött összeírok: Farkas János és Lossontzy László.

Jelzete: MOL. C. 59. 3004. cs. 27. sz. 3-5. p.

44