Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

V. Szántóföldeik nem egyarányúak, hanem egész házhelyes gazda minden nyomásra elvethet húsz posonyi mérőt. Rétje penig hat ember vágóra való vagyon.

VI. Szolgálatoknak bizonyos rende nem lévén, egy egész házhelyes gazda mennyit szolgált, nem tudhatják, hanem egész házhely tül négy vonó marhával szolgálnak.

VII. Őszi és tavaszi termésekbül kilenczedet adnak emlékezetektül fogvást, mely szokás más földes uraságnál is megvagyon ezen nemes vármegyében. A királly dézmát pénzzel váltják fel, egyéb adózást nem tesznek.

VIII. Puszta hely nincsen.

IX. Örökösök minnyájan.

Szútor, 1771. június 5. Mészáros Mihály x bíró. Szabó Boldisár x. Szabó János x. Barát István x. Barát János x. - A vármegye által kiküldött összeírok: fáji Fáy József, kiscsoltói Ragályi Gedeon és jékelfalusi Jékelfalussy János szolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 178. sz. 2-6. p.

TAJTI

I. Urbarioma nincsen.

II. Contractusa sincs.

III. Közönségesen semmi adót nem adnak, hanem mikor az uraság parancsol, eleitül fogva szolgálatot tésznek, kivévén a Koós Estvánné asszonyom embereit, kik hetes pénzt, azonkívül egy egész helytül tíz garast fizetnek.

IV. Szántóföldjeik három nyomásúak s mind a tiszta s abajdócz búzát, mind pedig a rozst, zabot és tenkelyt megtermik.

Rétjeiknek fele [kétszer] kaszálható és a marhahizlalásra alkalmatos füvet terem.

Emporiuma Rimaszombat városa, mely két méllyföldnyire lévén hozzájok, [ott] szoktak eggyel-mással kereskedni.

Mind kívül, mind bent a faluban marhájokat itathatják.

Sem tűzi, sem pedig épületre való fát ekkoráig pénzen nem vettek.

Az urasság engedelmébül, mikor makk az erdejekben terem, makkol- hatnak.

Négy ember vágó közönséges rétjek vagyon.

199