Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Kenderáztató vizek elégséges. Mind az hellységben, mind penig az szomszéd hellységekben őrölnek. Káros állapottyai: Szántóföldeiknek némelly részei, a nagy meredekség miatt minthogy nem trágyázhatják, igen so vány ok, mellyekben a nagy zápor miatt gya­korta sok károkat szenvednek. Rétjeiknek fele része csupán csátés és bábaguzsallyos szénát terem. Legelő mezejek vagyon ugyan, de kevés, úgy hogy más határokat béllenek ki marháj oknak. Körül-belül sem szőlőhegyeken, sem városokban pénzt munkájok által nem kereshetnek. V. Ezen hellységben egy egész házhelly után egy-egy gazda elvethet ti­zenöt posonyi mérőt, mellynek egy része jobbacska, más része alább- való, harmad része penig sovány. VI. Robotjoknak számát nem tudják, hanem mikor az uraság parancsolt, jobbágyi kötelességeket gyalog s négy vonó marhával vitték véghez. VII. Mind őszi, mind tavaszi életjeikbül hol szemül, hol másképen, ami­képen megegyeztek földes uraikkal, adgyák ki a kilenczedet. Ezenkí­vül minden gazda ád egy-egy tyúkot esztendőnként ajándékul. VIII. Puszta helly ezen hellységben nincsen. IX. Mindnyájan örökös jobbágyok. Tajti, 1771. június 2. Pál Mátyás bíró, Básti Lőrinc, Pádár Mátyás lakosok. - A vármegye által kiküldött összeírok: Farkas János, Lossonczy László, kiscsoltói Ragályi Ábrahám és Nagy Pál alszolgabíró. Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 179. sz. 3-5. p. TAMÁSI I. Urbáriumok nintsen. II. Contractusok sintsen. III. Valamikor és valamint parantsol az földes uraság, hol marhával, hol gyalog szolgálnak emlékezetektől fogvást. A zsellérek penig csak gya­logul szolgálnak. Ezenkívül minden külön háztul egy-egy rénes forin­tot és minden egész házhelytől 48 krajcárt, és halászatért közönséges­sen két rénes forintot füzetnek, és ezen szokás ezelőtt harmadfél esz­tendővel kezdődött. Azelőtt penig többet füzeitek. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom