Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Kenderáztató vizek elégséges.

Mind az hellységben, mind penig az szomszéd hellységekben őrölnek. Káros állapottyai:

Szántóföldeiknek némelly részei, a nagy meredekség miatt minthogy nem trágyázhatják, igen so vány ok, mellyekben a nagy zápor miatt gyakorta sok károkat szenvednek.

Rétjeiknek fele része csupán csátés és bábaguzsallyos szénát terem. Legelő mezejek vagyon ugyan, de kevés, úgy hogy más határokat béllenek ki marháj oknak.

Körül-belül sem szőlőhegyeken, sem városokban pénzt munkájok által nem kereshetnek.

V. Ezen hellységben egy egész házhelly után egy-egy gazda elvethet tizenöt posonyi mérőt, mellynek egy része jobbacska, más része alább- való, harmad része penig sovány.

VI. Robotjoknak számát nem tudják, hanem mikor az uraság parancsolt, jobbágyi kötelességeket gyalog s négy vonó marhával vitték véghez.

VII. Mind őszi, mind tavaszi életjeikbül hol szemül, hol másképen, amiképen megegyeztek földes uraikkal, adgyák ki a kilenczedet. Ezenkívül minden gazda ád egy-egy tyúkot esztendőnként ajándékul.

VIII. Puszta helly ezen hellységben nincsen.

IX. Mindnyájan örökös jobbágyok.

Tajti, 1771. június 2. Pál Mátyás bíró, Básti Lőrinc, Pádár Mátyás lakosok. - A vármegye által kiküldött összeírok: Farkas János, Lossonczy László, kiscsoltói Ragályi Ábrahám és Nagy Pál alszolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 179. sz. 3-5. p.

TAMÁSI

I. Urbáriumok nintsen.

II. Contractusok sintsen.

III. Valamikor és valamint parantsol az földes uraság, hol marhával, hol gyalog szolgálnak emlékezetektől fogvást. A zsellérek penig csak gyalogul szolgálnak. Ezenkívül minden külön háztul egy-egy rénes forintot és minden egész házhelytől 48 krajcárt, és halászatért közönségessen két rénes forintot füzetnek, és ezen szokás ezelőtt harmadfél esztendővel kezdődött. Azelőtt penig többet füzeitek.

200